Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

O

- 693 onsz egész országra kiterjedő illetékességgel. Ilyenek pl. a nehézipari miniszter felügyelete alá tartozó Országos Energiagazdálkodási Hatóság, vagy a belkereskedelmi miniszter felügyelete alá tartozó Aliami Kereskedelmi. Felügyelet. ORSZÁGOS HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY /OHB

/: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a végrehajtó hatalom legfőbb szerve 1648, szeptember 28, és 1849, május 1. között, 1848. szeptember 16-án alakult meg Kossuth javaslatára a kép

viselő

há

z hat tagjából. Feladata eredetileg katonai kérdésekben a kormányszervek tevékenységének ellenőrzése és a honvedelem megszervezésének, támogatása volt. Megalakítását az ors

zággy

űlés szeptember 21-én jóváhagyta, s kiegészítette a felsóliá

zból választott három taggal, majd szeptember 28-án ideiglenes jelleggel átvette a végrehajtó hatalmat. Minthogy október elején bekövetkezett a szakítás a király és a törvényhozás között, az országgyűlés egy újabb megbizása alapján az ország törvényes koncárba lett. Elnökévé október 8-án Kossuthot választották. Vezetése alatt a Honvédelmi Bizottmány a liberális nemessé

g és a radikális baloldal átmeneti szövetségét juttatta kifejezésre. Az OHB lényegében teljhatalommal kormányzott^ Jóval nagyobb hatalmat kapott mint amivel a Batthyány-ciinisztériu

m rendelkezett, Mig ugyanis a minisztérium az országgyűlésen kivül a királ

ytól. illetve helytart

ójától függött, a Honvédelmi Bizottmány csupán a nemzetgyűlé

snek tartozott felelősséggel. Ez a felelősség is csak forma szerinti volt, mivel a gyakorlatban a ház tudomásul vette és helyeselte a bizottmány intézkedéseit. Ezáltal többé-kevésbó megtestesítette a törvényhozó és végrehajtó hatalom forradalmi egységét. Tevékenységét a Függetlenségi Nyilatkozat /1849. árpilis 14./ után szüntette meg, miután a liberális nemesség és a radikálisok szövetsége felbom-» lott, és a kormányz

ó-elnöknek megválasztott Kossuth a végrehajtó hatalom gyakorlására a Szemere-kormányt nevezte ki,