Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
O
- 683 Ó-OL A mindegyikében, Officiurook voltak az országos és helyi hatáskörű főhivatalok, testületeik és egy-egy alkalmazott hivatalai egyaránt, egyházi intézmények, sőt tevékenységi kötelezettségek /pl. a zsolozsm ázás/. különféle gazdasági hivatalok és feladatok stb. OFFICE R. OFFICX R: Katonatiszt; amely név nálunk a XVIII. században terjedt el, és a francia "off icier "-bői származván német közvetítéssel /Offizier/ került a magyar nyelvbe. OGU R: Etnikai gyűjtőfogalom, amely a Dnyeper ós Volga között elhelyezkedett török nyelvű népek — saragurok, ücsögurok, altiagirok, kuturgurok, besgurok, onoguro k —összefoglaló neve, főként az V-VI. században. OH B = Országos Honvédelmi Bizottmán y. ÓHITŰE K = a görögkeleti egyhá z hivei, OK A: lásd súlymértéke k. OKIS Z; lásd ipari szövetkezete k. OKLEVÉ L /charta, litterae, diploma/: Olyan irat, mely jogokat ad vagy állapit meg, illetve bizonyos jogok igazolására szolgál. Azaz élesen el kell választani a pusztán közlő célzatú, elküldésre szánt magánlevéltől /missilis /, -- A korai feudalizmusban az oklevéladás szük körben mozgott: adománylevelekre, bíráskodási iratokra, végrendeletekre, szerződésekre s ritkábban hatósági rendele tekre szorítkozott. Az egyszerű árutermelé s és a pén zgazdálkodás, majd a tőkés árutermelés kezdeti formáinak kibontakozásával, a kereskedelmi kapcsolatok élénkülésével, a rend e k szervezkedésével azonban a jogviszonyok szövevényesebbé válása, a centralizált monarchiák igazgatása és a
