Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

BOG - 88 annális nemesek

/ a köznemessé

gre is differenciáló hatással voltak. A kisnemessé

gnél is szegényebb, .jobbágytele

knyi földdel sem rendelkező, tulajdonképpen zsellé

rállapotú, néha ipart üző vagyontalan nemese

ket nevezték aztán bocskorosoknak, /Ti. a nemességre és a jómódú parasztsá

gra jellemző csizma helyett a szegényparasztok által viselt bocskorban jártak,/ A XXX, század első felében, a polgári reformokért folytatott küzdelem idején ez a réteg könnyen volt a reformok ellen hangolható, hiszen nemesi kiváltsá£aikon kivül jószerivel semmijük sem volt, — S valóban, azoknik elvesztésével a XIX, század második felében nyomtalanul eltűnnek a falusi szegényparasztsá

g tömegében, BOGUMILO

K; lásd eretnekmozgalma

k. BOJÁ

R: Bolgár-törö

k eredetű, s bolgárszláv közvetítéssel a szláv, majd minden európai nyelvben elterjedt szó. A feudális Bulgáriában, Oroszországban, Moldv

ában és Havasalföl

dön a törzsi-nemzetségi előkelőkből kialakult földbirtokos uralkodó osztály felső, legvagyonosabb rétegét képezte a bojárság. — "Boér", "bojér" nevet viseltek Erdél

yben a fogarasi kerületben, valamint a Szörényi bánság területén a magyar királyok által a havasalföldi vajdáknak adományozott birtokok elöljárói, akik később a vezetésükre bizott romá

n szabadparasztokat jobbágysorba sülylyesztő földesurak lettek, BOLETT

A: Az olasz "bolletta" jelentése: illet.ékjegy, értékjegy, bárca, szelvény, Vámboletta — más néven gabonajegy — alkalmazása a magyar gabona ártámogatásának, és ennek révén a mezőgazdaság területére irányuló állami beavatkozásnak egyik kezdeti formáját jelentette a gazdasági világválság idején, /Bevezetésére 193° júliusában került sor,/ A termelő a gabona eladásakor a kereskedőtől vagy a fogyasztótól a forgalmi áron felül meghatározott értékű gabonajegy-szelvényt /a boletta egyik része/ kapott, aae-