Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

- 79 ­CSAT tanitórend működik. Jelenleg is fennáll a pannonhalmi apát­ság /a főapát tagja a püspöki karnak/ és működik két bencés gimnáziu m is: Pannonhalmán ós Győrött, BENEDEK-REN D = bencése k. BENEFXCIU M: A latin szó eredeti jelentése: "jótétemény". 1, Legáltalánosabban az adománybirto k megjelölésére hasz­nálatos, Ezen belüli szűkebb értelmezései közül kettőt kell kiemelni: l/l. Az egyháznak adományozott birtok, 1/2, Korlá­tozott öröklésü korafeudális adománybirtok, 2, Az 1767. évi úrbé rrendezéskor a földek "kedvező adott­ság"-ainak értelmében fordult elő, a "maleficium"-mal, a rossz körülményekkel szemben, 3, Beneficiátus legelő: a török háborúk alatt elnéptele­nedett s a XVIII, században váro sok-falvak közösségei vagy e­gyének által bérbe vett és legeltetésre használt alföldi pusz­t ák megnevezése. BÉRES: Egész évre elszegődött mezőgazdasági bérmunkás: az agi'árprole táriát u s és ezen belül a gazdasági cselé dek ré­tegébe tartozik. Béreseket, azaz állandóan bérrel fizetette­ket, a kései feudális korszak robotoltató majorságai is al­kalmaztak, de nem nagy számban /latinul: "mercenarius"-ok, akik ökrös szeké ren dolgoztak, mig a lóhajtó már "auriga" volt/, Fontosabb szerepre a .jobbágyfelszabadítá st követően, a mezőgazdasági bérmunka általánossá válásával tettek szert, A.15-25 hol das közép parasz ti birtoktól a nagy uradalma kig mindenütt alkalmazták őket, mint az uradalmi cselé dek rang­listájának végén állókat. De soraikon belül is szigorú hierarchia emelte a szekereseket, különösen a lovakat hajtó­kat, de mögöttük az ökörfogatosokat is, a gyalogbéresek fö­lé, A béresek többsége az uradalom vagy a gazda puszt á.ián. tany áján lakott, egész munkaerejével, idejével, részben még vasárnapjaival is munkaadói rendelkeztek. Munkájuk a föld megművelése és a termények betakarítása, valamint az igásál-

Next

/
Thumbnails
Contents