Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

BED - 7k óta pedig a gö

rr ^katolikus errvhú

zban is működő sz erz et esren

d. Lásd a kieiaelt címszavaknál! ßEDEAUX-R

ENDSZ

E

R /bödórendszer/: A munkaintenzitás növelésére ösztönző, prémiumos tőkés munkabérrendszer, az időbér és a darabbér kombinációja. Az 192o-as évek elején alakult ki, a világgazdasági válság idején Magyarországon is bevezették. Lényege, hogy a normát a legjobban dolgozók magas teljesitményátlagából kiindulva, az egészségvédelmi és szociális szempontok teljes elhanyagolásával állapi tották meg. Az igy kiszámított, egy perc alatt elvégzendő teljesítmény a bedó /bödó/. Óránként 60 bedó teljesítése kötelező volt, aki ezt nem érte el hosszabb idő alatt sem, azt elbocsátották. A túlteljesítés ugyan prémiummal járt, de ez nem arányosan növekvő, hanem degresszív kulcs szerint állapíttatott meg. BE

G /bej/: Eredetileg a török népek nemzetsé

gfőit. illetve törzsi fejedelmeit megillető elnevezés /jelentése: úr/, amely az oszmán-török központi hatalom kialakulása után előbb a pasá

k fiainak, utóbb a török birodalom kisebb közigazgatási körzeteinek, a szandzsá

koknak az élén álló polgári és katonai tisztviselőknek a címévé vált. A magyarországi török hódoltság területén "szandzsákbég" formában használatos /jelentése: "zászló ura"/» BEG1NÁ

K: lásd ferencese

k. BEGLIRBÉ

G /= bé

gek bége vagy bejlerbej = bejek beje, jelentése: urak ura/: A török közigazgatás legnagyobb területi egységét jelentő vilá.i e

t élén álló kormányzó. Tisztségével együttjárt a pas

ai rang, annál is inkább, mivel hatásköre a kormányzat minden ágára kiterjedt, a közigazgatáson, igazságszolgáltatáson kivül a katonai ügyekre, sőt a szomszédos országok és tartományok fejeivel és képviselőivel folytatott tárgyalásokra, valamint a vallás dolgaira is. Ezt a sokféle feladatot