Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

BAS - 7o ­akik nem kapták meg — a XVII. században már birtok nélkül is adományozott — grófi rangot, a bárói cimet viselhetik. Emellett külön bárói cimadományozás is volt. A XVIII. szá­zadban különösen elburjánzik Magyarországon a bárói, gró­fi, kivételesen a herce gi cimek osztogatása, s mig a 15o éves török időszakban csak 18 új gróf és 15 báró jelenik meg, Mária Terézia uralkodása végén már 84 grófi és 69 bá­rói család volt. Élihez járultak még az idegen országokból származó indigéná k. — A báróság tehát egyre inkább a fő­nemesség egyik kisebb rangú csoportjának puszta cimévé vált, bár a "barones" a világi főrende k egészére vonatkozó terminus technicusként még élt. Társult viszont mellé a " mágná s". az arisztokráci a s a főnemessé g kifejezés, ezek a XIX. század második felére teljesen kiszorították a bá­rót, mint a főnemessé g kollektiv elnevezését. — Ami nem változtatott azon, hogy ez a nagybirtoko s réteg gazdasági és politikai hatalmát átmentette a magyar történelem tőkés korszakára is. Sőt társadalmi tekintélyét is, amit preg­nánsan jelez az a tény, hogy a továbbra is adományozott fő­nemesi titulusokat jó pénzért a tőkés iparmágnások is vá­sárolták. Erdél yben nem történt meg a főnemesség rendi jellegű elkülönülése a magyar nemesi tömegektől; együtt alkották a magyar nemesi " nati o "-t. a három nemze t egyikét. Élihez mindenekelőtt a vagyoni háttér hiányzott, Mohács előtt csak a vajda, utána csak a fe.iedele m nőtt magasan a többi­ek feje fölé birtokai méretében. Hiába szereztek itt is u­tóbb többen cimszerinti főnemességet, azok magyarországi uradalmaikra támaszkodtak /ott szerepeltek a felső táb­lán/, illetve -- mint Apor Péter a XVIII, században rosz­szalva állapította meg -- "sok báró vagyon Erdélyben, az kik magoknak is egy-két hintót alig tudnak tartani; nem hogy hintóra s aranyos kardra fizetnének, hanem két-há­rom rongyos szolgával alig koszognak", BAS A: 1. A pas a méltóságnév ugyanazon jelentéstartal-

Next

/
Thumbnails
Contents