Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
B
BAP - 66 kenységükben fölöttes szervük a XXV, századtól a tárnokmester, a XV, század közepétől a kincs tart ó. 1548-tól az alsóausztriai kamar a. a XVII, század elejétől 1848-ig az Udvari Kamar a volt. Széles körű önkormányzati jogokkal rendelkeztek. Önkormányzati szerveik a városi közgyűlé s, a kiilsö- és helső tanác s voltak, A városok élén a városi bir ó állt, A XVII, században a pénzügyek intézésére megjelent a polgárn;este ri méltóság is. A bányaműveléssel kapcsolatban alakult ki a XIII, században a bányabiró tisztsége, aki a bányamüvelés vezetője és ellenőrzője, a bányászati peres ügyek elintézője volt. E funkció a XVIII. században a bányabiróságok létrejöttével háttérbe szorult, s csak a peres ügyek elintézésére korlátozódott, A szabad királyi bányavárosok joga volt a szabad plébáno s válasz tás. s területükön kegyúri .jo gokat gyakoroltak. Statútu mokat alkothattak. Vásá rtartási, árumegállj tás i , vá mszedési, malomtartási, hús és italmérési joguk volt. Lakóik tehát városi polgárok voltak, akik a szabad királyi városok polgársá gával azonos jogokat élveztek. A polgári korban egy részük törvényhatósági iogú-. többségük pedig rendezett tanácsú, váro ssá vált. 2. A bányavárosok másik csoportját a királyi szabadalmazott bányavárosok alkották, melyek nem rendelkeztek országrendiséggel, de mégsem álltak földesúri joghatóság alatt. Ide tartoztak a Szepessé gben Gölniczbánya, Szomolnok, Igló stb,, Szatmár vármegyében Felsőbánya, valamint Máramarosban öt ún, koronái város, 3. A földesúri bányavárosok jogállása és igazgatása megegyezett a mezővároso kéval. BAPTISTÁ K: lásd annbap tistá k. BAKUAKÁX: lásd bástyás vára k. BARCASÁ G /németül: Burzenland, románul: fara Birsei/: Hegyi medence, melyet az Olt nagy déli kanyarulata és a
