Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
B
BÁN - 58 voltak, a Szörényi az országos főméltóságok, az ún. igazi báró k közé tartozott. Mindezek a báni tisztségek — a horvát-szalvón bán kivételével — Mohács után véglegesen megszűntek, illetve a szörényi báné Havasalföl dön a craiova-i bán méltóságában élt tovább, BAJNA T: A Temesi Bánságnak a középkori lati n "Banatus"ból származó német /és onnan román, sz erb, magyar/ neve: Bánat. Lásd: Temesi Bánsá g. BANDÉRI ALIS HADSZERVEZE T: A bandérium olasz eredetű szó, jelentése zászlóal j. az ugyancsak olasz s zászlót jelentő "bandiera" szóra megy vissza. Bandériumoknak a feudális páncélos urak cimeres zászlaja alatt szolgáló és hadba szálló katonai alakulatokat nevezték. A bandériális hadszervezet azt jelentette, hogy a haderő alapegységét a bandériumok alkották, vagyis az ország hadereje döntően a bandériumokra épült. A név olasz, de az intézmény mélyebb gyökerű. Hogy a földesurak — adománybirto kaik ellenében — fegyveres szolgáik élén részt vesznek a király hadjáratain, a XIV, század elején már igen régi szokás volt; Kálmán király már törvén yben szabályozta a hadbaszállás kötelezettségét, A magánföldesúri seregek létszáma azután nagybirtokoso k XIII, századi megerősödésével jelentékenyen növekedett, kialakult a fatniliaritá s intézménye is. Ugyanakkor formálódtak az új köznemessé g területi önkormányzati szervezetei, a nemesi vármegyé k. A királyi vármegyé k katonai rendszere.viszont válságba jutott a nagy birtokadomán yok miatt, -- Károly Róbert és Nápolyból jött munkatársai a tartományúri hatalom megtörése után, nyugati mintára, de hazai alapokon és szükségletre, intézményesitették a főura k körül már kialakult katonai kiséretet, illetőleg kötelezték a világi és egyházi méltóságok viselőit, valamint a többi hatalmasságot, hogy saját költségükön, rangjuk és birtokaik arányában katonai csapatokat tartsanak, illetve állitsanak ki, A kisebb számú
