Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
ÁRO - 5o — a kurális nemesek kel együtt — taksás nemeseknek is nevezték őket. /De többségük pénzbeli taxával váltotta meg magát a földesúri terhek alól is./ 1848 után zömük beolvadt a jobbágysá gból felszabadult parasztsá gba. ÁROLL Ó: Két ár u vagy árucsoport árviszonyában meghatározott időszak folyamán jelentkező eltérés, az érvényesülő árviszonyok jellemzését szolgáló fogalom. Ha két áru vagy árucsoport szinvonala eltérő irányú változást mutat, 4s az áralakulásokat oly módon ábrázoljuk grafikusan, hogy a bázisidőszak árszínvonalait loo-nak vesszük, akkor a közös pontból kiinduló árak változását jellemző vonalak ollószerüen szétnyílnak. Árolló alakulhat ki az ipari és a mezőgazdasági, a nehézipari és a könnyűipari termékek árai, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak stb, között, A külkereskedelmi árolló pedig az importált termékek deviz a ár- színvonalának az exporttermékek devizaár-szinvonalához képest bekövetkezett eltolódását méri. A kapitalista gazdaságban leggyakrabban jelentkező árolló az agrároll ó. Az árolló nem ad egyértelmű jellemzést az érvényesülő árviszonyokról, mivel a bázisidőszak önkényesen választható, s a választásban érvényesül az a legtöbbször indokolatlan feltételezés, hogy az akkor fennálló árviszonyok "igazságosak", illetve értékarányosak voltak. Fogyatékossága az árollószámitásnak az is, hogy feltételezi az értékviszonyok egyenletes változását, pedig a valóságban azok változása nem egyenletes. ARTICULU S: Latin szó, jogtörténeti értelemben cikkelyt, törvénycikket jelent. A fogalom későrómai törvénygyűjteményekből származott át a középkorra. — A Magyar Királyság korai törvén yei nem abban a tagoltsági szerkezetben keletkeztek, ahogyan a késői átiratok azokat ránk hagyományozták. A XXIX. századtól az egyes artikulusokat még mindig cimek /rubrum-ok/ nélkül fogalmazták de krétu mba, s csak a XVI. század végén kinyomtatott első törvénygyűjtemények
