Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

A

- 47 ÁRE dési fázisát az arató-cséplő gépek, azaz a kombájnok képezik /vö. cséplési technika!/. Kombájnokat elsőként az Egyesült Államok mezőgazdaságában használtak a múlt század második felétől, Európában az 193o-as évektől, Magyarországon a felszabadulás után fokozatosan növekvő méretekben, -- Az első aratógépek, sőt kombájnok lóvontatásúak voltak, ezeket követte a gőzgé

p, majd a XX. századdal a belsőégésű motorok alkalmazása; a trato

roktól az önjáró kombájnokig. ARATÓGÉ

P: lásd aratási technik

a. ARATRU

M: Középkori lati

n kifejezés, jelentése elsődlegesen: nehéz ek

e. Ebből másodlagosan: "ekealja föld", lásd hosszmértékek, területmértéke

k. ARCHIDIACONU

S: lásd espere

s. ARCH1EPXSCOPU

S /latin/ = érse

k. ARCHÍVU

M /latin/ = levéltá

r. ÁREND

A /bérlet, bérleti dij/: A feudális rend a földesuraknak módot adott arra, hogy a neme

si tulajdon és a zálogbirtoklá

s mellett bizonyos pénzösszeg rendszeres fizetése ellenében, meghatározott időre földeket, jogosítványokat használhassanak, A használatnak ezt a módját nevezték bérletnek, árendának. Lehetősége nyilt árendálásra, s ezzel egy szabadabb, polgáribb birtoklási forma megvalósítására a polgári állapotúaknak és a jobbágysá

gának is. Az ő esetükben a legszabadabb birtoklás a szőlőheg

yeken alakult ki, de a paraszto

k bérbevettek még megüresedett .jobbágytelke

ket. puszt

ákat, telekrészeket, máskor kisebb királyi haszonvétele

ket is. Bérlet más földesúr földjéből is történhetett, s igy az ún, extraneu

s-birtoklás tipusos formája volt, — A bérletnek és a fizetendő összegnek egyaránt "arenda" volt a középkori lati

n neve.