Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
- 41 A B S Z anabaptista sűrűsödési gócponttá, különösen 157o-től, amikor az unitárius egyhá z püspöke, Dávid Ferenc a gyermekkeresztség ellen foglalt állást, A magyarországi országgyűlé sek kezdettől kiűzetésükre törekedtek, előfordultak kivégzések is, s az erdélyi fejedelme k hasonló útra tértek a 7o-es évek végétől. Nyugat-európai méretű üldözési hullámok azonban nálunk nem ismertek, a gazdaságilag értékes morvaországi habánok a XVXI, században egyenesen itt találtak menedéket, A magyarországi újrakeresztelő szórványokat véglegesen a XVIII, század második felének iezsuitá k irányította erőszakos térítései számolták fel, — A hazai baptista egyház, melyet 19o5-ben ismertek el, már másodlagos fejlemény, ANNALE S /évkönyvek/: A középkori elbeszélő történelmi irodalom körébe tartozó műfaj, amely évek /anni/ rendjében tartalmazza a történelmi eseményeket s amelyet valamely kolosto rban készítettek. Virágkora a IX—tői a XII, századig tartott. Az események megörökítésének abból a középkorban szokásos, legegyszerűbb formájából alakultak ki, hogy valamilyen alkalmas helyre, általában a misekönyvek vagy breviáriumok kalendáriu maiba hónak és napnak megfelelően feljegyezték az emlékezésre méltó dolgokat /pl, királyok koronázása, sáskajárás, tűzvész, rablás, halálesetek stb,/, A kialakult annales azonban nem pusztán száraz időrendi felsorolása az eseményeknek, mert az irók az eseményekhez rendszerint hozzáfűzték saját megjegyzésüket, véleményüket, sokszor egészen hosszan kifejtve. Az viszont már hiányosságuk, hogy szigorú időrendről sem lehet minden esetben beszélni, mivel az annalisták utólag az évekkel később tudomásukra jutott dolgokat is feljegyezték, Evkönyszerü feljegyzések nálunk csak Pannonhalmáról maradtak fenn, a 998 és az loőo közé eső évekről. Ez a hiány feltehetően részben az annales műfajának hazai korlátozottságára, részben az évkönyvek későbbi megsemmisülésére vezethető vissza. Fontos értesüléseket tartalmaznak viszont ma-
