Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

K

KET - UJ8 az "ügyvezető uralkodást" a forrásokban "Kagán B.h,"-ként szereplő helyettes látta el, akárcsak a magyarságnál a gyula /dzsula/, közelebbről nem körvonalazható főbírói és fővezéri hatáskörrel. A gyula méltóságának kialakulása esetleg kapcsolatba hozható a Kazár Birodalomtól való fokozatos függetlenülési folyamattal /830 ós 893 között/ amikor egy önálló vezetésre alkalmas vezér választására volt szükség. Árpád gyula idejében mindenesetre már örökletessé vált e tisztség családjában, mégpedig a seniorátu

s elve alapján. Árpád a reális vezéri hatalom mellé a főfejedeliL? méltóságot is megszerezte, Kurszán kende 9o4-ben bekövetkezett halála után. A kettős fejedelemség e megszűntével szállhatott át a "gyula" cím /de nem a korábbi hatalom, inkább bizonyos bírói joghatóság/ az Árpádok Erdél

yben letelepült rokonságára, és válhatott azután személynévvé. — A törzsszövetsé

g élén álló /kettős/ fejedelemség már az állami szervezet csiráit hordta magában, megléte megkönnyítette az utat a feudális államszervezés, a királyság felé, /Vö. Magyarország fejedelm

e./ A X. századból ismert a magyar törzsszövetség harmadik kiemelkedő méltóságának görög neve, a "

karclias

z" is, KETTŐS HONFOGLALÁ

S: lásd avaro

k. KETTŐS VÁMRENDSZE

R: A harmincadvá

mmal szemben merkantilizmu

s elvein nyugvó Habsburg vámrendszer a XVIII. század közepétől, amely egyfelől átfogta az egész birodalmat, de azon belül Magyarországot újabb vámhatárral elválasztotta az' örökös tartományo

któl. /Erdél

y — II, József koráig ——, a Temesi Bánsá

g. Horvátorszá

g és a határőrvidé

k külön kezeltettek Magyarországtól./ — A kettős vámrendszert az újabb marxista történetírás differenoiáltan s időbeli változásait is figyelembe véve vizsgálja, A magyar marha-, bor- és gabonakiviteli vámok emelése az 17^o-es évek végén vette kezdetét, majd 175^-ben került sor az átfogó szabályozásra, Védővá

mokkal vették körül a birodalmat a nyugati