Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

K

KAZ - í»3o KAZAMATÁ

K: lásd bástyás vára

k. KAZÁR BIRODALO

M: A nyugati tür

k birodalom lazuló kötelékeiből a VII. században önállásuló, török nyelvet beszélő népeket nevezik kazároknak a korabeli források. Birodalmuk a Volga és Don alsó folyása mentén a Kaukázusig húzódva alakult ki. Elén az istenként tisztelt kagán állt; a kormányzást helyettese tartotta kezében /vö, kettős fejedelemsé

g! /. Városaik /itil, Sarkéi/ élénk közvetítő kereskedelemmel, fejlett építészetükkel tűntek ki. Az állandó érintkezés nyomán az egyistenhivő vallások /zsidó, mohamedán, keresztény/ is elterjedtek a több népelemet — köztük az ősmagyarokat -- magába foglaló birodalomban, A türk kazárok katonai erejükkel lényegében rátelepedtek a félnomá

d és földművelő népekre, alánokra, bolgár-törökö

kre, kaukázusiakra, adóztatták az erdőlakó keleti szlávokat, A magyarság elődei az onogu

r-bolgárokkal együtt kerültek a Kazár Birodalom alattvalói közé, és ótt, Levédiában hagyott bennük maradandó nyomot környezetüknek fejlett, a letelepült életmód felé mutató földmüvelésre, állattenyésztésre, valamint kulturális hatásai /rovásírá

s, egyistenhit/, államszervezete/kettős fejedelemség/, A magyar törzsek 830 és 893 között fokozatosan, több lépésben függetlenültek a kazár központi hatalomtól, — A X, században a Kazár Birodalom a sztyeppi birodalmak szokásos sorsára jutott; midőn az orosz Szvjatoszláv megsemmisitette a kagán katonaságát, nyomtalanul szétesett, a kazárság pedig különböző etnikumokba olvadt bele /mint a kabaro

k a magyarságba/* KEGYESRBXDI SZERZETESE

K = piaristá

k. KEGYÚRI JO

G /ius patronatus/: A feudális földesúrnak /beleértve a királyi váro

sokat/ az a joga, amely szerint a földbirtokán épült egyházat; plébániát, monosto

rt az ő saját egyházának tekintette, jövedelmeivel korlátlanul rendelkezett és amelynek szolgálatára azt a papot jelölte ki,