Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
K
- kX3 KAM zeten, de csak átmenetileg. A megoldást Károly Róbert 1336ban bevezetett állandó értékű aranyforin t.ja /és ezüst váltópénzei/ hozták meg. Egyúttal a pénzváltási jövedelem helyett új állandó, port ánként fizetendő — és úgyszintén kamara hasznának, lucrum camarae-nek is nevezett — egyenesad ót vetett ki /lásd kapuadó /. A pénzváltási haszon helyébe másrészt a módosított nemesfémmonopóliu mból származó jövedelem lépett 1325-től kezdve. KAMARAI BIRTO K: lásd királyi birto k. KAMARAISPÁN: lásd kamar a. KAMARÁSMESTE R /magister cubiculariorum/: Amikor a XII. század elején a nádo r a királyi udvartartás közvetlen vezetőjéből önálló országos biróvá vált, korábbi udvari jogkörét újonnan feltűnő tisztségviselők örökölték. A királyi jövedelmek az udvarispán /későbbi nevén: országbíró '', majd a tárnokmeste r főfelügyelete alá kerültek, a király személyes szolgálatára rendelt udvarnokok, udvari lovago k, kamarások élére pedig a kamarásroester helyeztetett, /Más kutatási eredmények szerint ezt a királyi magánlakosztályhoz — "camera"-hoz — kapcsolódó meghittebb funkciót a XV, század végéig az udvarmeste r látta el, és osak azután jelent meg rövid időre a külön főkamarás,/ Amikor a magyar király önálló udvartartása 1526 után elenyészett, a magyar kamarásmester tisztsége is formálissá vált, és csupán ünnepélyes eseményeknél működött közre, A kései középkor óta az ország bár óinak, zászlósu rainak sorába tartozott, KAMARILL A: lásd Allamkonferenci a. KAMERALISTÁ K. KAMERALIZMU S: lásd merkantilizmus. KAMA T: A görög alapszónak, amelyre nyelvileg visszavezethető, eredeti jelentése 'nehéz munka, kimerültség'
