Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

K

- 411 J AK A Cisiok mellett azonban már elég korán keletkeztek olyan kalendáriumok is, amelyek nemosak a szentek neveit tartalmazták, hanem csillagászati adatokat is. Az első nyomtatott példányt Európából 1439-ből ismerjük, mig Magyarországból 1621-ből. Ezekben már benne voltak a fentebb emlitetetteken kivül az ún. praktikák is, tehát az egyes napok asztrológiai minősitései /kedvező s kedvezőtlen napok, mikor lehet eret vágni stb./. Alapvető változást a naptárak szerkezetében a francia forradalom hozott, mely a népszerűsítő és ismeretterjesztő törekvések egyik leghatásosabb eszközéül a kalendáriumokat használta fel. Nálunk sokáig a lőcsei volt a leghíresebb. Igazi virágkorát azonban az új polgári kalendáriumtipus Magyarországon a XIX. század elejétől élte, amikortól szinte ez volt egyedüli ismeretszerző forrása a falusi népnek. 1849 után számuk gombamódra szaporodott, ami egyben nagyfokú színvonalromlást is jelentett. "Szépirodalmi" részei általában vetekedtek a ponyvairodalomóval. Pedig ebben az időszakban a parasztsá

g olvasási kedve ugrásszerűen megnőtt, Lényeges változás a tartalomban a két világháború alatt sem történt. - A szocialista Magyarországon a "Kincses Kalendárium" már csak folyóirataink egyike. KÁLIZO

K = böszörménye

k. KALLÓMALO

M: lásd malo

m. KALO

T: lásd legényegyle

t. KÁLVINIZMU

S. KÁLVINISTÁ

K: lásd református egyhá

z. KAMAR

A /a latin "camera, camara" = 'bolthajtás, szoba' szóból/: A középkorban legkorábban a királyi udvar lakhelyét átfogóan jelenthette, amelyről utóbb a következő értelmezések váltak le: 1. Az uralkodó szűkebb lakóhelye — vö. kamarásm

este

r

, hálókamra.