Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

H

- 365 HUSZ szervezői /pl. gróf Bercsényi László Franciaországban/.Később is felkértek magyarokat huszárcsapatok felállítására, igy Bethlen Gergelyt 1859-ben Viktor Emánuel szárd király bizta meg ilyen feladattal. HUSZÁRVÁ

R: A XV. században, majd nálunk a török háborúk idején a kis létszámú hűbéri csapatok /bandériu

mok/ hadakozását az egyre nagyobb létszámú seregekkel vivott háborúk váltották fel. Az ostromokkal már csak nagyobb létszámú védősereggel ellátott vá

r szállhatott szembe, e zért a várak alapterülete, épületeik száma megnőtt. Miközben a tüzérsé

ggel szemben kialakultak a bástyás vára

k, a lovassá

g — nálunk döntően a könnyülovas huszá

rok — és istállóik számára elővárakat épitettek a korábbi, illetve megújhodott vármagokhoz, melyeket huszárváraknak neveztek. Létrehoztak a török ellen, a hirtelen szükséglet nyomására, belső vá

r nélküli, pusztán magukban álló huszárvárakat /palánkvárakat/ is. A huszárvárak épitése gyorsan folyhatott, a rendelkezésre álló jobbágyi munkaerő /vö, labor gratuitu

s/ révén és azért, mert földbe vert cölöpökből, vesszőfonatból, földtöltésből készültek, végül árok övezte őket. Ha csak egyszerű karókerités vette őket körül, akkor latorkert volt a nevük, A palánk-, illetve földvára

k építését "magyar módra" való várépitésnek nevezték a kortársak, annak ellenére, hogy a török ellenfél is emeltetett ilyen erősségeket, hiszen mindkét oldalon magyarországi jobbágyok dolgoztak, A huszárvárat másképpen, kifejlett formájában külső vá

rnak is nevezzük, HUSZITA HARCMODO

R: A XV, század legjelentősebb eretnekmozgal

mában. a husziták körében a Luxemburgi Zsigmond elleni háborúskodás idején jelentős hadviselési újdonságok születtek. — A huszita seregben erős ós önkéntes volt a fegyelem: a parancs megszegése halálbüntetést vont maga után, ugyanakkor a parancsnokot maguk választották, a jelen-