Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
H
- 355 H OSSZ gok a Bach-korszakban rendi különállásukat is felszámolva osztrák katonai igazgatás alá helyeztük őket, germanizáló törekvésekkel a háttérben. A magyar-horvát kiegyezést az l868:3o,tc, /Horvátországban az 1868:1. to,/ cikkelyezte be. Eszerint Magyarország és a társországok /Horvát-Szlavón-Dalmátország/ egy állami közösséget képeztek közös uralkodóval és a megállapított közös ügyekre közös kormánnyal. Közös — valójában magyar hegemóniával intézett — ügy lett az udvartartás, a hadügy, a gazdasági ügyek: az ad órendszer, az államadóssá— gok kérdése, a pén z- és a bank.i eg yf orgalom. a tengerészet, kereskedelem, vált ó- és bányaügy, közlekedés, ipar, azután az állampolgárság, idegenrendészet, s a mindezekre vonatkozó pénzügy, E közös ügye k a budapesti országgyülé s hatás körébe tartoztak, ebbe a társországok is kiküldték képvise lőiket: 29, majd a ha tárőrvidé k polgáriasitása után 4o főt A horvát főrende k és egyházi méltóságok tagjai voltak a ma gyar felsőhá znak. A delegáci ókba a horvát képviselők közül négyet, a főrendek közül egyet választottak, A budapesti központi kormány egy tagja tárcanélküli horvát-szlavón mini szt e r volt, — Horvát autonóm ügy lett a beligazgatás, a igazságszolgáltatás és a művelődésügy, amelyeket kizárólag Horvátország hatósági szervei /a Sabo r. a bán és a horvát kormány/ intéztek. Horvátországban a dualizmus korában a gyengülő magyar orientációval szemben két irányzat bontakozott ki: egy tel jes önállóságra törekvő /időnként trialista terveket melen gető/ s egy, a Szerbiával való közösséget hangsúlyozó irányzat. Ezek, de főképpen a nagyhatalmi erőviszonyok hatására Horvátország 192o-ban, a trianoni békeszerződéssel el vált Magyarországtól, amikor a Szerb-Horvát-Szlovén király ság /1927-től Jugoszlávia/ autonóm alkotórésze, tagja lett Fiume /Ri.jeka/ kormányzatá t lásd külön cimszó alatt! HORVÁT-SZI^AVÓK BÁ N: Az avar-török "bajan" /= gazdag/ szóból származó bá n tisztségnév tartományi kormányzó érte-