Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
H
HON - 346 esetre — egyéb tényezők mellett — hozzájárult az egyházi gazdaságok XI-XII. századi mintaszerű fejlődéséhez. A holtkéz birtoklás jogi helyzete Magyarországon is az európai történeti változásokhoz igazodott. Szent István törvén yei biztosították először az egyházi javak sérthetetlenségét, de azok gyors gyarapodásával a "holtkéz" elleni királyi s — ami fontosabb — rendi neme si támadás is megindult. Először Kálmán király foganatosított birtokvisszavételeket s a kegyes adományozást korlátozó rendelkezéseket TV. Béla ezt folytatta, az ősisé g törvénybeiktatása pedig e tekintetben is védte a nemesi adomány birto kot. Az 1486:56. tc., az első ún, holtkézi törvény, egyenesen eltiltja az újabb egyházi birtokszerzéseket, amit 1647-ben megerősítettek, 1715-ben pedig úgy módosították, hogy királyi jóváhagyás kell az egyházi birtokbavételhez. — A kapitalizmus kibontakozásával törölték el ezt a rendszert, s az 1895. évi 43. to. kegyes célú földbirtokadományt a törvényesen bevett vallásfelekezetek számára templom,iskola, jótékonysági intézet, egyházi lakóház s temető céljára engedte meg. HONFOGLALÓ MAGYARSÁG HADSZERVEZET E: A honfoglalás korában a magyar haderő zömét a fejedele m, a törzsf ők és a nemzetségf ők mellett lovas katonai kísére tet alkotó harcos jobbágysá g adta. A haderő másik részét a katonai segédnépe k alkották, amelyek békében a határvédelem, háborúban az elő- és utóvéd feladatát töltötték be. A magyar haderőt céltudatos, egységes szervezettség jellemezte. Vezetését a gyul a tartotta kezében, aki katonai főparancsnok és a katonai segédnépek feje volt egyszemélyben. Ütközeteiket egyszemélyi vezetés alatt vivták, — A honfoglaló magyarok katonai szervezetére csak következtetni tudunk. Az a tény, hogy a katonai segédnépek külön harcoltak, továbbá az, hogy a fegyveres kiséretek egy-egy törzsfő, vagy nemzetségfő körül csoportosultak, arra enged következtetni, hogy a hadszervezetben a törzsi-nemzetségi beosztás érvényesült.
