Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

A

ALL - 2k ként fogta fel, ám a .jozefinizmu

s már felvilágosultja vallásszabadságot elismerő intézkedéseket is tett egyúttal. — Ugyanis az államegyházakat a felvilágosodás eszméiből kiindulva a polgári politikai átalakulások számolták fel, amikor a "szabad államban szabad vallás" elvét kimondták, és megvalósították az egyház és az állam szétválasztását, Magyarországon ez a XXX, század második felében több lépésben következett be. Erre nézve lásd az államvallá

s címszót. ALLAMF

Ő: Jogi-történeti gyűjtőfogalom, amellyel az államot, az állami hatalmat elsősorban képviselő személyeket vagy testületeket jelölünk. Ezek kormányzati, illetve felségjogaik egészen különböző szélességüek lehetnek és hivatalos elnevezéseik is igen változatosak. Monarchikus államrendszerekben az egyeduralkodók az államfők /császár, király, fej edele

m stb,/, rendkívüli esetekben pedig helyetteseik gyakorolják jogaikat /régens, régenstanács, kormányzó, helytart

ó. nádor

/, ha gyakran megszorításokkal is. Köztársasági államformában az államfő Magyarország története során a köztársasági elnö

k, a Szövetséges Központi Intézőbizottsá

g, az Elnöki Tanác

s neveken szerepelt, .VLLAMI ADÓ

K: lásd ad

ó. az egyes állami-királyi adófajtákat pedig egyedi nevük alatti ALLAMI GAZDASA

G: A népi demokratikus országokban az állami tulajdonban lévő szocialista tipusu mezőgazdasági nagyüzemeket értjük rajta. Elnevezésük országonként változik; a Szovjetunióban pl, szovhozoknak hívják őket, Magyarországon a felszabadulás előtti -- mintegy 607o 000 kh-nyi kiterjedésű — állami birtokokból indult meg szervezésük, 1948-49-ben loo gazdasággal. Területük és számuk ettől kezdve rohamosan növekedett az állami földalapból, tovább az állanmak felajánlott földekből: 1953~ban terjedelmük megközelítette az 1 millió hektárt, a gazdasá-