Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

A

ALK - 22 pedig a törvényhozói, végrehajtói és biráskodási hatalom elválasztása jellemzi,, Az alkotmányok ugyanekkor nyernek összefoglaltan leirt tételes formát /amitől kezdve az új törvények már nem sérthetik az alkotmányt/, első esetben az Észak-amerikai Egyesült Államokban 178/-ben, de mintapéldául az 1791-es francia alkotmány szolgált Nyugat-Európában. — A fenti kritériumok azonban nem érvényesültek minden polgári államban. Az ún, oktrojált /francia szóból; 'adományozott, engedélyezett'/ alkotmányok a XXX. század polgári forradalmi környezetében szorult helyzetbe jutott abszolút uralkodók részleges polgárias jogengedményeit tartalmazták, miközben akár a formális népszuverenitást is mellőzték a kibocsátásukban. Ausztria-Magyarország esetében ilyen volt az olmützi birodalmi gyűléssel elfogadtatott 1849. decemberi alkotmány, Mig az oktrojált alkotmányok Írottak voltak, a tételesen meg nem fogalmazott ún. történelmi alkotmányok tipusa is tovább élhetett a tőkés viszonyok között. Ez az egykori feudális uralkodó osztály — több vagy kevesebb polgáriasodással járó -kontinuitását, a polgári átalakulás valamilyen kompromiszszummal történő lezárulását jelentette. Tartalmilag az Íratlan alkotmány mögött alapjában tőkés-alkotmányos, a liberális, illetve demokratikus szabadságjogokat biztositó rendszer azonban kialakulhatott; pl. Angliában. A "történelmi" alkotmánytipus más gazdasági-társadalmi feltételek mellett egyes feudális maradványok jogi szentesitőjévé válhatott. Lényegében ez történt a tőkés Magyarország esetében is; az "ezeréves alkotmány" fogalmába éppúgy belefértek a polgári törvények, mint a feudális jogi tradiciók. A szocialista alkotmány formai jegyeiben, alaptörvény jellegében az Írott polgári alkotmánytipust követi; miközben társadalmi tartalma más lett. Hazáink első irott alkotmánya a Tanácsköztársaság idején, 1919. június 28-án keletkezett, Amelyik valóban életbe léphetett aztán, az az 19^9. augusztus 2o-án becikkelyezett /19^9:XX.tc./ alkot-