Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
- 19 A B S Z AL- előtagú tisztségek: lásd az előtag nélküli alakoknál) ALA BÁR D : lásd szálfegyvere k. ALA J: A török szó eredeti jelentése: ezre d. További jelentései: csapat, hadosz tál y. csatarendbe felállitott katonák, disznienet. Vezetője az ala.j bé g, aki kétféle funkciót látott el; vagy egy szpáh i ezredet irányított, vagy tartományi helytartók /pas a. beglerbég / ceremóniamestereként működött. Az alajbéget nálunk a hódoltság korában olajbégnek nevezték. ALBIGENSE K: lásd eretnekmozgalma k. ALISPÁ N /vicecomes/: A föispá n helyettese a vármegy ében, akit kezdetben az ispá n nevezett ki a maga emberei közül. Már a XIII. században fel-feltűntek a megye igazgatásában az ispán servien sei. A XIV-XV. században az ispán az alispánt familiári sai közül, azok előkelőbb rétegéből, többnyire leghivebb emberei, várnag yai és gazda tisz t j ei közül választotta ki. Az előbbiek amúgyis bizalmi állást töltöttek be, az utóbbiak pedig addig is ellátták a főispán, mind földesuruk biráskodási teendőit. Nemegyszer új emberrel kötött familiáris szerződést a főispán az alispáni hivatal betöltése érdekében, — A fő- és alispán között magánjogi szerződés állott fenn és e magánjogi viszonyon alapult az alispánnak közjogi jellegű működése. Az alispán hivatalnokoskodása idején is intézte ura, a főispán megánügyeit, mint gazdatisztje. Őt, mint urát emlegeti, az meg mint saját alispánjáról beszél róla, házához tartozónak tekintette. A XIV, században az alispán gyakran urának cimerét használta pecsétjén. Az alispán kinevezéséről a főispán egyszerűen értesitette a megv e közönségét engedelmességre hivta fel azt. Az alispán addig vo.lt hivatalában, amig főispánjának tetszett, de ura távozása méltóságából az ő hivatalának is a végét jelentette.
