Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

F

- 225 FE

G

Y mértek a pénzérmé

k neraesférasúlyát is. Innen azután ad

óegységgé 13 vált: fertonpénzt /pecunia f

ertonális/, amelyet a XIV, századtól biztosan szedtek a földesurak a .jobbágysá

gtól szőlőtermésük vagy kertjük, szántójuk után, de pontosan nem ismert kulcs szerint. FEUDÁLIS FÖLDJÁRADÉ

K: Általánosságban lásd föld.járadé

k. az egyes konkrét járadéktipusokra pedig lásd a tematikus mutató "földesúri szolgáltatások" rovatában felsorolt címszavakat. FEUDÁLIS KIRÁLYI BÍRÁSKODÁ

S: A korai feudális államalapítástól kezdve Magyarországon is az igazságszolgáltatás forrását a király személye jelenti. Végső soron ő az egyetlen bir

ó az államban, minden ügyben Ítélkezhet és a legfőbb birák mintegy őt helyettesítve bíráskodnak. De az első évszázadokban nyoma van még a nemzetségi igazságszolgáltatásnak: a vérbossz

ú a nemzetsé

g, illetve a család hagyományos kötelessége volt, és ennek maradványa a ~vérdi.

i /homagium/, I. László törvén

yei erélyesen intézkedtek "a titokban Ítélkező hamis birák" ellen. A király vagy ott szolgáltatott igazságot, ahol éppen tartózkodott vagy állandó székhelyén, udvarában /curia

/: Székesfehérváron évente egyszer — előbb Boldogasszony napján: augusztus 15-én, a XII. századtól Szent István napján: 2o-án — törvénynapot tartott, amelyen eleinte minden szabad országlakos, utóbb minden neme

s megjelenhetett. Személyes bíráskodása azonban kezdettől fogva nem elégítette ki az igényeket és korán kellett egyrészt vidéki, másrészt központi bíráskodó szervekről gondoskodnia. Szent István rendelkezései értelmében a vá

r- és udvarbiito

kok minden rendű és rangú népeinek birája az illetékes ispá

n -- ott a várispá

n , itt a nádo

rispán —- volt, A várispánokhoz társulva szintén vidéken Ítélkeztek a királybirá

k. az egyház s a kleriku

sok ügyei.pedig a püspö

k Ítélőszéke elé tartoztak. Az úriszékek kialakulása azután már csak a rendekbe szerve—