Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

E

- 157 DÉZS települtek a székelye

k Erdély délkeleti részére a XI-XIII. század folyamán. A középkori Magyarországon legtovább Erdélyben maradt meg a királyi hatalom erős befolyása és a nagy kiterjedésű királyi oirtoko

k. A Marostól délre eső királyi területre a XXI-XIII. században a magyar királyok szás

z /német + latinus

/ népességet telepit

ettek, A románság a XII-XIII, században főként a tatárjárás pusztitásai nyomán jelent meg Erdélyben /lásd: vlac

hl/. Az első évszázadokban főleg a magashegyi kárpáti tájakon /Fogaras, Hátszeg, Hunyad/ a Bihar hegységben és az Erchegységben, majd a XIV-XVII1, században, de különösen a török háborúk után újabb sűrű rajokban érkezvén, Erdély belső vidékén is megjelent, A magyar anyanyelvű lakosság a XVIII. századra már csak az Erdélyi medence peremvidékén volt relativ többségben. A XIII-XIV. században a várispánsá

gokból kialakultak a nemesi vármegyé

k és a XV. századra megszilárdult Erdély rendi szerkezete, amely a "

három nemze

t": a magyar vármegyék, a székel

y és a szász széke

k szövetségéből állt és több mint k évszázadon át /1437-1876/ közigazgatási szervezetként is érvényben volt, A románság külön rendi nemzetet /nati

o-t/ azért nem képezett, mert vagyonosodé telepitésvezetőik, a kenéze

k, vajdá

k a magyar neme

sségbe, a natio Hungaric

a-ba tagozódtak be /mint pl. Hunyadi János/, — A feudális társadalmi tagozódás /nemes—jobbágy/ a magyar, német s román lakosságnál különböző módon érvényesült; legteljesebben a vármegyékben, részben a Székelyföl

dön, legkevésbé a Szászföl

dön. Ez utóbbinak területén a szabadparasztság vezetői városi polgáro

k voltak, -- A XVI, századig Erdély élén a király által kinevezett erdélyi va.id

a s mellette a székely ispá

n, valamint a szebeni szász ispán állt. Erdély tehát a középkorban végig rendelkezett bizonyos közigazgatási, majd ehhez járuló rendi különállással, sőt a /szűkebb értelemben vett/ magyarországinál a földrajzi viszonyok által is meghatározott fejletlenebb mezőgazdaság, szegényebb .jobbágysá

g, jóval mérsékeltebb birtok-