Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
E
- 143 DÉZS ÉGETÉSES FÖLDMÜVELÉ S: lásd parlagoló rendsze r. EGRI ÉRSEKSÉ G: A Szent Jánosnak szentelt egri püspö kséget IV. Béla 1261. évi átirt adományievele szerint I. István alapította. Egyházmegy é.ie hatalmas területre terjedt ki; hatáskörébe tartozott Abaúj, Borsod, Zemplén, Heves, Külső-Szolnok, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros, Zaránd vármegy ék, a Jászsá g és a Nagykunsá g területe, majd a XVII. század elejétől a Ha idú-kerüle t is. Ezt az Árpád-korban még ritkán lakott óriási területet l8o4-ben bontották több püspökségre, ekkor vált ki belőle a kassai és a szatmári püspökség. Egyúttal az egri püspök érse ki rangra emelkedett, és a fenti kettőn kivül felügyeleti jogkörébe került a rozsnyói és a szepesi püspökség is. Maga az érseki főegyházmegye viszont Heves és Külső-Szolnok, Borsod, Szabolcs vármegyék, a hajdúvároso k, valamint Jász- és Nagykun-kerületre szükült. Azóta négy főesperességre oszlik /lásd esperes /. EGYENES AD Ó /közvetlen adó/: Az adófizető jövedelmét vagy vagyontárgyát terhelő, az állam vagy más közület számára teljesitett pénzbeli /kivételesen természetbeni/ fizetés. Modern formája hazánkban a köz teherviselé s /1848/ bevezetésével vált általánossá a közvetett ad óval együtt, de tágabb értelemben bizonyos feudális ad ókat is egyenes adónak nevezünk. — Közvetlen adó volt a polgári Magyarországon a személyi adó, a fejadó, a jövedelemadó, a vagyonadó, a földad ó, a házadó, a tök ekamatadó, az öröklési adó, az ipari adó, a kereseti adó, a munkabér adó, a társulati adó, a bányaadó, a gépkocsiadó, a cselé dadó. a lakásadó, az ebadó, az ingatlanátruházási adó, a katonamentességi adó, a holtké z adója stb. Ezek közül az adónemek közül a szocializmusban is tovább él pl. a jövedelemadó, a házadó, a földadó, a gépjárműadó. Bár lényegét tekintve az egyenes adó a jövedelmet és a vagyontárgyat terheli, a mindenkori államhatalom a közvetlen adók egy részét átháríthatja a
