Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

C

- 117 CSÉP kinek a helyettese egyben a csendőrség országos főkapitán

ya is volt egy ideig. Központi hatáskörű szerve volt a csendőrségnek a csendőrségi felügyelő, akinek a hatáskörébe a kiképzés, a fegyelem és a rend egyöntetűségének biztosítása tartozott. Működött még a "csendőrség állandó szabályszerkesztő- ós tanulmányi bizottsága" is, melynek feladata utasitások szerkesztése, a csendőrséget érintő kérdések tanulmányozása volt, A szervezet csendőrkerületi parancsnokságokra oszlott, ezek alatt vármegyé

nként csendőrosztályparancsnokságok, ezek alatt csendőrszárnyparancsnokságok /.járá

sparancsnokságok/ ós végül az őrsök álltak, A kerületi parancsnokságoknak voltak közvetlenül alárendelve a csendőrayomozóalosztályok, a csendőr lovasosztályok, a repülőtéri csendőrkülönitmények, a csendőr gyalog- és lovastanosztályok, a tanalosztályok és végül a csendőrparancsnokképző iskola Szombathelyen, -- Az 1938-1941, évi területvisszacsatolások után a csendőrség a fenti keretek alapján ott is azonnal kiépítette elnyomó szervezetét, CSÉP, CSÉPHADAR

Ó: lásd csépiési technik

a. CSÉPLÉSI TECHNIK

A: A gabonanövények legegyszerűbb szemnyerési eljárásai a kézzel való kimorzsolás ós az volt, hogy a szálas gabonát kemény tárgyakhoz ütögették. Ezeket a kapás, ekés földmüvelés kialakulásától háttérbe szorította a cséppel történő kiverés és a lovat igénybe vevő nyomtatás. Az utóbbi általában kevésbé terjedt el az ókorban s a középkorban, de a honfoglaló magyaroknak ez volt a fő szemnyerési módszere, A csép szó a magyarban déli szláv eredetű, átvételekor vagy egyszerű cséplőbotot vagy két részből /hosszabb nyélből s rövidebb hadaróból/ álló fejlettebb cséplőeszközt jelentett, A cséphadaró a középkor folyamán mindenesetre szélesen elterjedt, — A kézi cséplés csűrben, pajtában, a nyomtatás a szérűn történt, A többszöri kiverés, illetve lójáratás után a szalmát elválasztották a szemektől, majd ezt követte a gabonatisztitás /szórás, rostálás/. Nálunk a két