Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

A

- 3 ­AB S Z mozgalmakon megtörtek. 1711-ben a magyarországi nemesség megőrizhette gazdasági és politikai kiváltságait. A történetkutatók más része a Habsburgok abszolút ha­talmának valóságos kiépülését Mária Teréziától számitják. Ő egyértelműen leszámolt a német birodalmi /középkori/ o­rientációval: ly^i-ben a családi, udvari és államkancellá­ria alapitását a dunai monarchia önálló igazgatása indo­kolta. 17't9-6l között a "Directorium in publicis et camera­libus", majd az azután Államtanác s /Staatsrat/ néven műkö­dött az a központi kormányszék, amely — Magyarország kivé­telével -- mindenütt összefogta a modernebb és szakszerűbbé váló igazgatást. A merkantil gazdaságpolitika centruma az Altalános Gazdasági Igazgatóság /Univ ersalkommerzdirektori­um/, majd 1762-től a Gazdasági Tanács lett, de ezek előnyös hatása is az örökös tartományo kra sugárzott ki. A magyaror­szági és erdél yi igazgatás rendinek maradó jellege a Habs­burg abszolútizmus e felfelé ivelő szakaszában pontosan tük­röződött a hátrányos gazdasági következmény ekberj: a tőkés fejlődés roppant lassúságában, az eredeti tőkefelhalmozás féloldalas voltában. Idegen "gyarmatositó" a magyar poigáro­sulás szempontjából is igy lett a Habsburg abszolút monar­chia; gyengesége, s ebből fakadó azon sajátossága folytán, hogy Magyarországon -- szükségszerű engedmények árán — a feudális uralkodó osztályra mindenekelőtt az aulikus arisz­tokráciára támaszkodhatott, mig osztrák-cseh területeken a burzsoázia is szerepelhetett támogató-támoga tott elemként. A Habsburg abszolút hatalom korszakbeli további útját lásd felviláf,osuli abszolutizmu s cimszó alatt! Az 185o-es évek restaurált feudális államhatalmát meg­különböztető en neoabszolutizmu snak nevezi a történettudomány. ABSZOLÚT MONARCHI A = abszolutizmu s. ADJUTÁN S: Segédtiszt. A spanyol "ayudante" szóból ter­jedt el, amelynek végső forrása a latin "adiutare" /=segite­ni/. — Zászlóal i. vagy ennél magasabb egység parancsnoka

Next

/
Thumbnails
Contents