Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

2/ Telekfogainak és birtoklásformák 1711-ig

- 21 rendelkezésben és a paszta földek kiosztásában,a földesari akarat helyét azonnal átveszi a közösségi rendelkezés. A földesúrral való kapcsolat meglazulása folytán erősebben épülhet ki a jobbágyfala közösségének hatásköre.A közösség pedig természetesen mindenekelőtt az élet legfontosabb anyagi alapját, a termőföldet kívánja rendelkezése alá vonni oly mértékig, ameddig törvény és jogszokás erre lehetőséget nyújt. Mindez a 17. század második felében az ország síkvidéki részein a szilárd telekrendazernak és a Jobbágyföldek egyénl birtoklásának igen nagymértékű háttérbe szorítását, csaknem teljea megsemmisülését idézte elő .Helyébe a síkságon mindenütt az ajraosztáaoa földközösség lépett, a földekben valő részesedés alapja pedig már nem a belső fundus nagysága,hanem az lgáaökrök száma, az eke. Heves megye déli, síkvidéki falvaiban, az ónodi aradalomhoz tartozó Kiskörén és az aradalom többi alföldi falvaiban 1671-ben a ° telkek kihasítva nincsenek". Ugyanez a helyzet Kecskeméten, Mezőtúron, Tlssavárkonyban, sőt a zempléni Kesznyéten és a boraődl -ugyancsak sikvidéki- Ernőd községben is.

1^" Ezt a Jelenséget egykora kifejezéssel agy Írják körül, hogy "nincsenek is telkeink". A teleknélküliség, a szilárd telekrendszer hiánya, az lgáaökrök számához igazodó ujmosztásoa földközösség , az alföldi sik térségek sajátossága, mely a középkorban is meg volt, de csak a 17. század közepe óta vált uralkodóvá a szilárd telekrendszer rovására. - Hiszen a szilárd telek,a belső fundushoz végleg kihasított Jobbágyföldek egyéni birtoklása a már megállapodott stabil települést, a domináns földKüveléat tételezi fel. Ezeken az alföldi tájakon pedig a 17. században is a domináns termelőág nem a földművelés,hanem a külterjes állattenyésztés,a lakóaaág részben ennek következtében, részben a háborús zaklatáaok következtében állandóan hullámaik.- Itt sem a termelés természeti adottaágai,aem a történeti sora nem kedveztek a 17. században a szilárd földművelő udvarok fönnmaradásának. - A teleknélküllaég és a Jobbágy értékéhez, te-