Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)
2/ Telekfogainak és birtoklásformák 1711-ig
- 12 tavasziakkal vetik be, a harmadikat ugarlegelőnek hagyják,pihentetik egy évig. A nyomások évenkint váltakoznak. A kétnyomásos rendszerben az őszi vetést és ugart évenkint felváltva alkalmazzák, ilyen esetben minden évben a határnak csak fele terem. A nyomásnélküli, osztatlan határnak csak egy kis része kerül évenkint szántás-vetés alá,s ha a felszántott rész több éven át is használható, akkor 3-4-7 éves vetésforgót alkalmaznak, ha pedig a föld termőereje egy évi használat után is kimerül, akkor minden évben másutt törik fel a gyepet vető alá, a határban körben vándorolnak. A földek használatának és pihentetésének ez a legkezdetlegesebb módja. A nyomásrendszer alkalmazásának egyik célja a pihentetés, talajváltás, a trágyázatlan föld termőerejének visszaszerzése érdekében.- Másik célja pedig az, hogy .a nagykiterjedésű mező egyszerre, összefüggően véljék közös tarló-,illetve ugarlegelővé. Mária Terézia úrbérrendezése előtt a jobbágytelki földek birtoklásának kétféle módja divatozott s egyéni és közös birtoklás . A telki földek egyéni birtoklásformáját szi lárd telekrendszerne k, közös használati alakját pedig földközösségne k szokták nevezni. A szilárd telekrendszerben öröklés, telekreültetés vagy földesúri telekszabályozás és ezzel együttjáró földkiosztás, kihasitás -ezcisio,divislo- utján kapcsolódnak a föl dek a belső telekhez, a telekintézmény "szilárd törzséhez". A régiek osztálynak nevezték a földkihasitásnak ezen műveletét, melyhez a 18.század közepe óta rendszerint a kiosztott földek mérnöki kimérése, dimensuratiója is Járult. Amikor a földesúr benépesíti puszta telkeit, amikor uj jobbágytelkeket alakit, vagy a régi telkeket újból szabályozza, akkor előbb kiméri a belső fundusokat, megállapítja azok nagyságát,hogy t.i.melyik az egész telek, melyik a fél, negyed, nyolcad telek, majd a határ mindegyik nyomásában, s azon belül mindegyik dűlőben kiosztja, kihasítja, esetleg mérnökileg négyszögölekre ki is méreti a telekhez adott földparcellákat. Ezen eljárás során a
