Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

7/ A földesúri majorok kialakulása

- 99 - V zetnek földesari szolgáltatásként. Tiszanána népe egy ösz szegben ad éri 200 frtot,a hat tlszahaláazl jobbágy pedig urasági halász,nem is jobbágykodik,hanem a tiszahalászi wo rotvát őrzi,szükség szerint elzárja vagy kinyitja, araaágLhálókkal fogja a halat,s évente 1200 élő halat szállít Egerbe, vagy a felsótárkányi halastóba. A harmadik püspöki majorban,Pusztaszikszóa most ter vezik /1732/ a majorház felépítését,itt is 100 t®bén és bs romfiak tartását kívánják meghonosítani.Földesúri" ekéket fognak beállítani a létesítendő szántógazdaságba , ahol három nyomásban 500-500 köblös földön tavasziakat szeretnének termeszteni.Eddig az egriek és füzesabonyiak használták az it teni földeket és juhaikat legeltették rajtuk.Kisbuda pusztán rétek és juhakol,a most benépesülő Kerecsenden,továbbá Nagytálya,Kisbuda és Dobi pusztákon nagy fácános található.A tiszaszögi majorban bivalyokat tenyésztenek. Mindezek szerint 1732-ben a 18 hevesi faluból és 11 pasztából álló püspöki uradalomban csupán Egerben folyik némi szántógazdálkodás,itt a szántásvetés.behordás munkáját Felnémet, Maklár,Kápolna,Demjén és Egerbakta jobbágyai végzik el. A többi falvakban készpénzzel fizetik a földesúrnak járó szolgáltatásokat. 0

6' Az aradalom gazdálkodása 12 évvel később,1744-ben is a jobbágyok készpénsjáradékára épült,de a hídvégi és pusztaszikszói állattartó majorgazdaságot Erdődy püspök kifejlesztette.Az elhalálozása atán felvett leltár a hídvégi tehené szetet a következőkben Írja le: A termékeny és tágas hídvégi pasztán Erdődy egy nagy majorépületet emelt kőből és nyerstéglából.A Tisza felé a majorosgazda és az állatgondozók részére kétszobás,nádtetős faház,az igásállatok számára pedig istállók állanak.Az őszi vetés csupán 200 köböl,a tavaszi 400. Ebből és a szomszéd falvak dézsmagabonájából származó szalmát a ménes,nyáj és a fejőstehenek részére itt halmozzák fel nagy kazlakbán.