Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

42 Elöljárósága 1873-ban a bíróból - aki egyúttal a pénztárnok is volt -, a törvénybíróból, a közgyámból és két tanácsosból állt. Szolgaszemélyzetét a polgári hadnagy és a kisbíró alkotta. A tanács minden héten hétfőn és pénteken köteles volt ülést tartani. A hétfői napon az adószedési ügyeket, pénteken pedig a község egyéb ügyeit intézték. 1904-ben az elöljáróság tagja lett a körorvos, aki gyógyító ténykedése mellett ellátta a halottkém és a vágóbiztos feladatait is. Megjelent a segédszemélyzet is: a segédjegyző és a szülésznő. A szolgaszemélyzet az éjjeliőrrel és a mezőőrökkel egészült ki. 1921. október 31-től a községi elöljáróság a községi bíróból, a helyettes vagy törvénybíróból, 4 tanácsosból, a közgyámból, a pénztárosból, a körorvosból és a községi jegyzőből állt. A segédszemélyzetet a segédjegyző, a községi szülésznő és a halottkém alkotta. A szolgaszemélyzethez a községi rendőr vagy polgári hadnagy, a kisbíró vagy hivatalszolga és egy éjjeliőr tartozott. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1906-1911 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1912-1920 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1920-1926 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1926-1931 5. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1932-1944 6. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1944-1950 7. Iktatott iratok 1938-1942 8. Iktatókönyv 1943 9. Iktatókönyv 1944 10. Mutatókönyv 1943 11. Mutatókönyv 1944 Terjedelem: 10 kötet + 1 doboz = 0,40 ifm V-213 Boldog nagyközség iratai 1890-1944 (-1950) Történeti áttekintés Nagyközség, mely 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozott. 1895-től önálló anyakönyvi kerület volt. Lakossága 1869-ben 1505, 1880-ban 1604, 1890-ben 1995, 1900ban 2125, 1910-ben 2775, 1920-ban 2884, 1930-ban 2861, 1941-ben 2969 főt számlált. A község határának kiterjedése 4717 kat. hold volt (1922). Külterületi lakott helyei voltak: Rétszél part, Sándor major, Dohány major, Nagytelek puszta, Kistelek puszta és Újvári tanya. Képviselőtestülete 1890-ben 20 főből állt. A tagok száma nem változott az 1931. évi újraszabályozáskor sem, s egész korszakunkban 20 fő maradt. Képviselőtestülete 1890-től évi két rendes ülést volt köteles megtartani, az elsőt minden év márciusának első felében az előző évi zárszámadás megvizsgálására és elfogadására, a másodikat szeptember hó első felében a következő évi költségvetés megtárgyalására. 1931-től is megmaradt a két rendes ülés, de a szabályrendelet csak annyit határozott meg időpontjával kapcsolatban, hogy tavaszi és őszi ülést kell tartaniuk. A képviselőtestületnek 1931-ben kilenc állandó szakbizottsága volt, mégpedig a gazdasági, az egészségügyi, a kulturális és szépészeti, az építkezési, a testneve-