Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

37 ülést mindenképpen kötelesek voltak tartani Az elöljáróság összetételén az 1931. évi szabályrendelet nem változtatott, s az 1945-ig változatlan maradt. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Mutatókönyv 3. Nem iktatott iratok Népmozgalmi nyilvántartások 4. Nem iktatott iratok 1. Népmozgalmi nyilvántartások 2. Bábanapló 3. Nagyolvasókör jegyzőkönyvei 4. Római katolikus olvasókör jegyzőkönyvei 5. Nem iktatott iratok 1. Nyilvántartás hadkötelezettekről és katonaviseltekről 2. Pénztári főnapló 6. Számadási főkönyvek Terjedelem: 2 kötet + 4 doboz = 0,56 ifm V-210 Bélapátfalva nagyközség (körjegyzőség) V-210/a Bélapátfalva nagyközség iratai 1893-1944(-1947) Történeti áttekintés 1946. január 1-jéig Borsod megye Szentpéteri járásához tartozott. 1906 előtt hivatalos neve Apátfalva. Egész korszakunkban nagyközség volt, melynek jegyzője 1899-től ellátta az addig külön körjegyzőséget alkotó Borsodszentmárton és Mónosbél kisközségek jegyzői teendőit is. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1346, 1880-ban 1268, 1890-ben 1399, 1900-ban 1466, 1910-ben 1852, 1920-ban 1894, 1930-ban 2172, 1941-ben 2248 főt, a község határának területe 1913-ban 6239 kat. holdat tett ki. Képviselőtestülete 1871-ben 12, majd főből állt, mely 1887-ben 14 rendes és 2 póttagból állt. Évente négy rendes ülést volt köteles tartani, március, június, szeptember és december hónapokban. A márciusi ülésen vizsgálták meg az előző évi zárszámadást, a szeptemberi ülésen pedig a következő évi költségvetést tárgyalták. 1903-ban a rendes tagok száma nem változott, a póttagok száma négyre nőtt. 1931-től a képviselőtestület 20 fősre bővült, póttagokról nem történt említés. A tavaszi és őszi ülés megtartását tették kötelezővé. A képviselőtestület munkáját a gazdasági, az egészségügyi és a szépészeti bizottság segítette. A képviselőtestület létszáma 1945-ig nem változott. Elöljáróságát 1871-ben a bíró, a törvénybíró, a jegyző, a közgyám és 8 tanácsos alkotta. A pénztárnok feladatait a bíró látta el. 1887-től a bíró feladatairól leválasztották a pénztárke1923-1932 1939 1940-1944 1940-1944 1910-1931 1896-1943 1910-1949 1918-1920 1938, 1943-1944 1928, 1938-1942