Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

35 februárban, az őszit pedig augusztusban tartották. 1930-tól a rendes képviselőtestületi tagok száma 12 maradt, a póttagokat nem említette a szabályrendelet. Elöljárósága 1887-ben a bíróból, a törvénybíróból, 2 tanácsnokból, a körjegyzőből, a közgyámból és a körorvosból állt. Tanácsülést minden hónap első keddi napján voltak kötelesek tartani. Nyáron a mezei munkák miatt engedélyezte a szabályrendelet, hogy kedd helyett vasárnap tartsák meg a tanácsülést. A segédszemélyzetet a mezőbíró, a községi kézbesítő, a szülésznő és a halottkém alkotta. A szolgaszemélyzet csak a kisbíróból állt, aki ellátta az éjjeliőri feladatokat is. 1903-től csak azt szabályozták, hogy a tanács minden hónapban köteles ülésezni, de annak pontos időpontját nem határozták meg. A községi elöljáróság segédszemélyzete a segédjegyzőből, a kézbesítőből, a szülésznőből, a halottkémből és a váglóbiztosból, a szolgaszemélyzet a kisbíróból, az éjjeliőrből és mezőőrökből állt. A kisbíró a postaküldönc feladatait is ellátta. Raktári jegyzék 1920-1923 1923-1930 1931-1937 1937 1937 Terjedelem: 4 kötet = 0,08 ifm 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Nem iktatott iratok 1. Tagosítással kapcsolatos vízrendezési terv 2. Húsvizsgálati szabályrendelet V-208/C Hevesaranyos kisközség iratai 1894-1944 (-1948) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, attól kezdve a Pétervásárai járáshoz tartozott. 1903-ig Aranyos volt a hivatalos neve. Kisközség volt az egész korszakban. A bátori körjegyzőséghez tartozott Egerboccsal együtt. 1895-től a bátori anyakönyvi kerülethez lett beosztva. Lakossága 1869ben 709, 1880-ban 550, 1890-ben 651, 1900-ban pedig 718, 1910-ben 895, 1920-ban 873, 1930-ban 987, 1941-ben pedig 983 fő volt 1886-ban. Határának területe 2947 kat. holdat foglalt el 1888-ban. A községhez számították Butaj pusztának azt a részét, amelyik nem tartozott Egerbocshoz. Külterületi lakott helye volt Körös tanya is. A falu képviselőtestülete 1887-ben 10 rendes és 2 póttagból állt, fele részben a legtöbb adót fizetők (virilisek) fele részben választottak voltak. Minden negyedévben kötelesek voltak közgyűlést tartani, egy hónappal a megyei közgyűlés előtt. A képviselőtestület tagjainak számát 1903-ban 12 rendes és 4 póttagban határozták meg, s évente két rendes ülést tartottak (februárban, augusztusban). Elöljárósága 1887-ben a bíróból, a körjegyzőből, a törvénybíróból, a közgyámból, a körorvosból és két tanácsosból állt. Tanácsülést minden hónapban tartaniuk kellett, mégpedig lehetőleg valamelyik csütörtöki napon, amikor azon a körjegyző is részt tudott venni. A segéd- és szolgaszemélyzethez tartozott a halottkém, a kisbíró, a mezőbíró, a kézbesítő, a falu kocsisa és a kéményseprő. 1903-ban a tanács összetétele nem változott az 1887. évihez képest, a segédszemélyzetet a segédjegyző, az írnok, a szülésznő, a halottkém és a vágóbiztos