Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

21 Amennyiben ő a jegyző helyettese, abban az esetben ő az anyakönyvvezető helyettes is. Rendelkezik a hozzá beosztott személyzettel s annak munkájáért felelős. Az irodatiszt és az írnok munkakörét a jegyző jelöli ki, munkájukat közvetlen hivatali elöljárójuk felelősségére végzik, de munkájukért saját személyükben is fegyelmi felelősséggel tartoznak. A segédszemélyzet sem ingyen, sem díjazottan magánmunkálatokat nem teljesíthet, azonban köteles a jegyzőt e munkálatokban támogatni. A községi szülésznők (bábák) a szülészettel kapcsolatos teendőkben a község hivatalos közegei, s szakképzettséggel kellett rendelkezniük (1908:38. tc.). Igazolt szegényeknek díjtalanul, vagyonnal bíróknak pedig ápolási díjért a szüléseknél segédkezet nyújtani kötelesek. Kötelességük a férj nélküli terhes nőkre felügyelni, nehogy azok magzatelhajtást vagy gyermekgyilkosságot hajtsanak végre. A megszületett gyermekekről az anyakönyvvezetőnél bejelentést kell tenniük. A szülésznők az orvos szakrendelkezéseit kötelesek végrehajtani. Feladatukhoz tartozott felsőbb utasításra nőkön rendőri motozást végrehajtani. A szolgaszemélyzethez leggyakrabban a kisbírók és az éjjeliőrök tartoztak. A községi bíró és a jegyző közvetlen rendelkezése és felügyelete alatt álltak. Meghatározott időre meghatározott bérrel fogadták fel őket. A kisbírók kötelessége volt a kézbesítői teendők ellátása, az elöljáróság részére érkező mindennemű postai küldeménynek a postáról, illetve a postára való szállítása. Feladataik közé tartozhatott a hivatali helyiségek és a községháza környezetének tisztántartása és fűtése. Ha a község szabályrendelete úgy határozott, akkor éjjeliőri és belrendőri feladatokat is kötelesek voltak ellátni.