Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

Előszó

13 A repertórium kritériuma, hogy a kutatók jobb tájékozódása érdekében szervtörténeti áttekintést adjon. Ez önmagában egy-egy község fennmaradt iratanyagából - kevés kivételtől eltekintve - lehetetlen volt, ezért munkánk megírásakor más forrásokhoz kellett nyúlnunk. Ilyenek a megyei iratok közt fennmaradt községi szabályrendeletek, alispáni iratok, kisgyülési jegyzőkönyvek voltak. Az egyes községek önkormányzatának ismertetésekor először leírjuk a település jogi helyzetét, lakosságszámának változását, a falu területének nagyságát. Ez utóbbi adatokat azért láttuk szükségesnek ismertetni, mert a lakosság számától, teherbíró képességétől függött a község jogi besorolása, az önkormányzat összetétele. Szükségesnek láttuk felsorolni a község külterületi lakott helyeit is, mert az önkormányzat hatásköre a határán belül lévő tanyákra, pusztákra, majorságokra is kiterjedt. Azután részletesen ismertetjük az egyes községek képviselőtestületének létszámát, annak változását és ülésezésének időpontját. Bemutatjuk a végrehajtó szerv, az elöljáróság fejlődését, összetételének (bíró, jegyző, tanácsnokok stb.) alakulását, majd a munkájukat segítő segéd- vagy mellékszemélyzet (segédjegyző, szülésznő, halottkém stb.), valamint a szolgaszemélyzet (kisbíró, mezőőr, éjjeliőr stb.) létszámának fejlődését. A testületek és tisztségviselők feladatkörét nem ismételjük el minden községnél, helyette összevontan írjuk le községek önkormányzata''' című bevezetőben. A községek fondjainál az önkormányzat egyes szerveinek fejlődését úgy mutatjuk be, hogy a vizsgált korszakban legkorábbi állapotot, többnyire az 1871. vagy 1872. évi állapotot részletezve közöljük, majd a továbbiakban csak a képviselőtestület vagy az elöljáróság és a hozzá kapcsolódó szervek változásait ismertetjük. Szükségtelennek láttuk, hogy abban az esetben, ha egy szabályrendelet csak megismételte az előzőnek a határozatát, vagy csak egy-egy tisztségben eredményezett változást, akkor az egészet reprodukáljuk. Az 1871:18. tc., az 1886:22. tc., és az 1929:30. tc. megjelenését követően minden település képviselőtestülete újraszabályozta önkormányzatát. Majdnem mindenütt újraszabályozták az önkormányzatokat 1903-ban, a 126.000/1902. BM. rendelet megjelenését követően, mely részletesen meghatározta a községi ügyvitelt. Szükségesnek látták a képviselőtestületek és az elöljáróságok létszámának a kiigazítását az 1900-as népszámlálás eredményeinek ismeretében is. A szabályrendeletek információihoz képest pontosabbá lehetett tenni a tisztségek megjelenésének időpontját, ha fennmaradt az arra vonatkozó képviselőtestületi határozat. Igen gyakori pl. a községi orvos alkalmazásáról szóló határozat, aki egyúttal tagja lett az önkormányzatnak is, hisz a lakosság egészségének megőrzéséért ő volt a szakmai felelős. 1990, a települési önkormányzatok újjászerveződése után, majd a magyar államalapítás millenniumi esztendeje óta a helytörténeti kutatások örvendetes növekedése tapasztalható. Bízunk abban, hogy ezzel a repertóriummal hatékony segítséget tudunk adni Heves megye települései kutatóinak, a települési monográfiák szerzőinek munkájához. Az iratok rendezésében és jegyzékelésében végzett lelkiismeretes munkáját a repertórium összeállítója ezúton is szeretné megköszönni Birinyi Tímea, Pálokné Virág Zsuzsanna, Súlya Józsefné és Telekesi Sándorné kolléganőknek.