Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

129 V-293 Visznek nagyközség iratai 1925-1944 Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, 1883-tól a Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1871-1950 között nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1273, 1880-ban 1376, 1890-ben 1723, 1900-ban 1782, 1910-ben 2142, 1920-ban 2324, 1930-ban 2488, 1941-ben 2202 főt, határának területe 1886-ban 3791 kat. holdat tett ki. Képviselőtestülete 1872-ben 14 főből állt, de ez a létszám 1925-re 20-ra nőtt. 1926-ban azután a 20 rendes tag mellett 6 póttagot is említettek. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból és a jegyzőből állt. A tanácsosok ekkori számát nem ismerjük. 1925-ben a jegyző mellett aljegyzőt is alkalmaztak. A község Vámosgyörkkel, Adáccsal, Atkárral és Gyöngyöshalásszal együtt tartott egy körorvost. A tanácsosok száma négy fő volt. A segédszemélyzetből a szülésznőt említették. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 2. 1. Iktatott iratok 2. Aratási, hordási és cséplési szerződések 3. Adásvételi, ajándékozási és egyéb szerződések Terjedelem: 1 kötet + 1 doboz = 0,17 ifm V-294 Zaránk nagyközség iratai 1891-1944 (-1945) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, akkortól a Hevesi járáshoz tartozott. 1874-1950 között nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 878, 1880-ban 942, 1890-ben 1054, 1900-ban 1172, 1910-ben 1243, 1920-ban 1365, 1930-ban 1379, 1941-ben 1225 főt számlált. A község határának terjedelme 2525 kat. hold volt 1895-ben. Külterületi lakott helyei voltak 1930-ban: Pap József, Pap Béla, Kis János, Lővei József, Lővei Ferenc, Lővei Antal, Ballagó Alajos, Molnár Miklós és Bence János tanyája. Képviselőtestületének létszámát 1872-ben 16 főben állapították meg. Évente két ülést voltak kötelesek tartani, a tavaszit február első hetében az őszit pedig november első hetében. 1887-től a képviselőtestület 20 rendes és 4 póttagból állt. Az évi két rendes ülésből a tavaszit március első felében, az őszit szeptember első felére írták elő. 1903-tól a képviselőtestület tavaszi rendes ülését februárban, az őszit augusztusban tartotta. 1930-tól a képviselőtestület 20 rendes tagból állt. Munkáját az építési bizottság, a tüzrendészeti bizottság és a testnevelési bizottság segítette. Az elöljáróság 1872-től a bíróból, a helyettes vagy törvénybíróból, hat tanácsbeliből, a jegyzőből és a közgyámból állt. A bíró ellátta a pénztárnok feladatait is. A szolgaszemélyzetet 1925-1943 1940-1944 1938 1940, 1942