Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
121 V-284/b Szajla kisközség iratai 1940-1944 (-1955) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, 1883-tól a Pétervásárai járáshoz tartozott. Kisközség, mely 18711950 között a terpesi körjegyzőséghez tartozott Bükkszékkel együtt. 1895-től a terpesi anyakönyvi kerülethez tartozott. Lakossága 1869-ben 777, 1880-ban 635, 1890-ben 715, 1900-ban 809, 1910-ben 772, 1920-ban 838, 1930-ban 863, 1941-ben 879 fő volt. Határának területe 1473 kat. holdat foglalt el 1888-ban. Képviselőtestületének létszámát 1872-i szabályrendelete 10 főben állapította meg. Évente négy ülést kellett tartaniuk, február, május, augusztus és november első csütörtökén. A februárin az előző évi zárszámadást, a novemberin a következő évi költségvetést tárgyalták. 1887-től a község képviselőtestülete 10 rendes és 4 póttagból állt. Évente két rendes közgyűlést írtak elő, mégpedig a megyei törvényhatóság tavaszi és őszi ülése előtt egy hónappal. 1903-tól a képviselőtestület 12 rendes és 4 póttagból állt. Rendes üléseit februárban és augusztusban tartotta. Elöljárósága 1872-től a bíróból, a törvénybíróból, két tanácsosból, a körjegyzőből és a közgyámból állt. A bíró ellátta saját feladatai mellett a községi pénztár kezelését is. A tanács üléseit csütörtökön tartotta, kivéve azokat a napokat, amikor a képviselőtestület ülésezett. Minden hónap utolsó csütörtökön pénztári és kezelési napló ellenőrzést tartottak két képviselőtestületi tag jelenlétében. A szolgaszemélyzethez tartozott a kisbíró és a polgári hadnagy. 1887-től az elöljáróság tagja lett a körorvos. A segédszemélyzetet a segédjegyző, a halottkém és a polgári hadnagy (belrendőr) képezte. A községi szolgák közé a kisbíró és egy éjjeliőr tartozott. 1903-tól a segédszemélyzet kibővült a szülésznővel, a vágóbiztossal és az írnokkal. A belrendőr átkerült a szolgaszemélyzetbe, továbbá még egy mezőőrt is alkalmaztak. Raktári jegyzék 1. Népmozgalmi nyilvántartás névmutatója 1940-1955 Terjedelem: 1 kötet = 0,04 ifm V-285 Tiszanána nagyközség iratai 1872-1944 (-1947) Történeti áttekintés 1883-ig a Tiszai, akkortól kezdve a Tiszafüredi járáshoz tartozott. 1871-1950 között önálló nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 3895, 1880ban 4111, 1890-ben 4356, 1900-ban 4755, 1910-ben 4864, 1920-ban 4847, 1930-ban 4986, 1941-ben 4905 főt, területe 1901-ben 15109 kat. holdat tett ki. A belterületen kívül 1930-ban 30 lakott tanya volt a község határában.
