Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

110 6. Háborúban elesettekről, eltűntekről 7. Házadómentességről 8. Kiadott szolgálati cselédkönyvekről 9. Jegyzék a nyilvántartások vezetéséről 10. Tűznapló 11. Tűzkárjelentés, tűzkár adatszolgáltatás 9. 1. Munkássegély alap napló 2. Munkássegély alap napló 3. Háztartási alap napló 4. Háztartási alap napló 5. Testnevelési alap napló 6. Iskolai mulasztási bírság beszedési naplója 7. Iskolai mulasztási bírság beszedési naplója 8. Háztartási alap zárszámadása 9. Háztartási alap zárszámadásának főkönyvi összesítői 10. Marhalevél díjakról szaknapló 11. Letéti alap szaknapló Terjedelem: 3 kötet + 6 doboz = 0,85 ifm V-276 Szilvásváradi körjegyzőség V-276/a Szilvásvárad kisközség iratai 1888-1944 Történeti áttekintés 1950. február 1-jéig Borsod megye Sajószentpéteri járásához tartozott mint kisközség. 1906 előtti hivatalos neve Szilvás volt. Körjegyzőségi székhely is volt, melyhez Nagyvisnyó tartozott. 1895-től önálló anyakönyvi kerület, melyhez Nagyvisnyó is hozzátartozott. Lakossága 1869-ben 1303, 1880-ban 1061, 1890-ben 1085, 1900-ban 1079, 1910-ben 1255, 1920-ban 1315, 1930-ban 1469, 1941-ben 1438 fő volt. A község területe 1912-ben 6574 kat. holdra terjedt ki. A belterületen kívül lakott területei voltak a Pisztrángos tóvölgy (Szalajka), a Pallavicini major és a Fekete sár. Képviselőtestülete 1932-ben 20 képviselőből állt. Évente két rendes közgyűlést kellett tartaniuk, mégpedig tavasszal és ősszel. Elöljárósága 1932-ben a bíróból, a törvénybíróból, a körjegyzőből, a körorvosból és hat esküdtből (tanácsnok) állt. A község segédszemélyzetéhez a körsegédjegyző és a szülésznő tartozott. A szolgaszemélyzet egy kisbíróból és egy éjjeliőrből állt. Raktári jegyzék 1914-1917 1925-1956 1907-1949 1933-1948 1935-1943 1933, 1938-1940, 1942-1943 1928 1929 1928 1929 1930 1928 1930 1928 1928 1932 1932 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 1909-1927 1928-1939