Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
107 7. Iktatókönyv 8. Háztartási pénztári napló 9. Számadási főkönyv 10. Számadási főkönyv 1941 1941 1941 1942 Terjedelem: 10 kötet = 0,27 ifm V-271 Recsk nagyközség iratai 1904-1944 (-1948) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, 1883-tól a Pétervásárai járáshoz tartozott. 1871 és 1921 között kisközség, körjegyzőségi székhely volt, melyhez Mátraballa és Mátraderecske is tartozott. Mátraballa 1920-ban, Mátraderecske pedig 1921-ben vált ki a körjegyzőségből. 1922-től 1950-ig Recsk nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1745, 1880-ban 1704, 1890-ben 2144, 1900-ban 2425, 1910-ben 2382, 1920-ban 2695, 1930ban 2636, 1941-ben 2799 fő volt. Határának területe 1887-ben 5924 kat. holdra terjedt ki. Képviselőtestületének létszámát 1872-ben 16 főben állapították meg. Évente két rendes ülést kötelesek voltak tartani: a tavaszi zárszámadási ülést február első keddjén, az őszi költségvetési ülést pedig november első keddjén. 1887-ben a 16 rendes képviselőtestületi tag mellé 4 póttagot is előírt a szabályrendelet. Ekkortól a testületi ülések megyegyülésekhez igazodtak: mind tavasszal, mind ősszel a megfelelő megyegyülés előtt legalább egy hónappal meg kellett tartaniuk. 1903-tól a képviselőtestület tavaszi ülését februárban, az őszi ülést pedig augusztusban rendelték megtartani. 1912-ben a képviselőtestület létszáma 20 rendes és 6 póttagra változott. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, két tanácsnokból és a körjegyzőből állt. Az elsőként választott tanácsnok ellátta a közgyám feladatait is. A községi elöljáróság szolgaszemélyzetét a kisbíró, a polgári hadnagy és az éjjeliőr alkotta. A tanács minden hét csütörtöki napján ülésezett. 1887-től a bíró látta el a pénztárnok feladatait. Létrehozták a közgyám tisztségét és az elöljáróság tagja lett a körorvos is. A község segédszemélyzete a segédjegyzőből, a halottkémből és a polgári hadnagyból állt. A szolgaszemélyzetet a kisbíró, a körjegyzői postás, a községi mező- és erdőkerülő, valamint az éjjeliőr alkotta. A tanácsülések számát ekkortól a szükséglet határozta meg, és kötelező érvénnyel csak két ülés tartását írták elő. Az egyiket a tavaszi, a másikat pedig az őszi képviselőtestületi ülés előtt kellett megtartani, és ezeken készítették elő a képviselőtestület elé kerülő költségvetési tervezetet és a zárszámadást. 1903-ban kibővült a segédszemélyzet létszáma az írnokkal, a szülésznővel és a faiskola kezelőjével. A szolgaszemélyzetet a rendőr, a hivatalszolga, a községi kézbesítő, az éjjeliőr, a levélhordó, 2 mezőőr és az állandó faiskolai munkás alkotta. 1912-ben a tanácsosok száma négyre nőtt. A község a továbbiakban 2 segédjegyzőt alkalmazott. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi j egyzőköny v 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Iktatókönyv 1904-1914 1915-1922 1922-1937 1944
