Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

105 8. Leltárak 1938-1939 9. Zárszámadás 1935-1936 10. Közmunka kimutatás 1936-1938 11. Ellenőrzési napló 1935 12. Hátralék kimutatás 1935-1936, 1939 Földhözjuttatottak legeltetési társulatának iratai: 1. Pénztárnaplók 1938-1944 2. Költségvetések 1940, 1943-1944 3. Számadási főkönyvek 1938-1939, 1941-1943 4. Bárcakönyvek 1939,1941-1944 5. Leltárak 1939-1940 6. Hátralék kimutatás 1939-1940 7. Adóívek 1935, 1939 8. Legeltetési társulattal kapcsolatos vegyes iratok 1934-1941 Terjedelem: 2 doboz = 0,24 ifm V-270 Poroszló nagyközség V-270/a Poroszló nagyközség iratai 1870-1930 Történeti áttekintés 1883-ig a Tiszai, 1883-tól pedig a Tiszafüredi járáshoz tartozott. Az 1872. április 30-i szabályrendelet mezővárosként említi. A szakirodalom szerint 1871-től nagyközség volt, melyhez 1941-1950 között beosztott kisközségként hozzátartozott Új lőrincfalva is. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 4612, 1880-ban 4243, 1890-ben 5012, 1900ban 4852, 1910-ben 5129, 1920-ban 5116, 1930-ban 5187, 1941-ben 5142 föt, területe 1884ben 20466 kat. holdat tett ki. A belterületen kívül lakott helye volt a nagyközségnek Kétútköz, Pusztaráboly, Csapó puszta, Magyarád, Fehérakla, Hordód, Kistanya, Nagyállás, Cigányháti tanya, katolikus és református Paptanya, Szőkeszéli tanya, Hajdú Imre, Hajdú Gábor, Szabó Ferenc és Szabó János tanyája, az Óhalászi révház és a Sashalmi tanya. Képviselőtestülete 1887-ben 40 főből állt. 1903-ban a létszám 10 póttaggal növekedett. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, hat tanácsbeliből, az állami és községi adószedőből, a jegyzőből, a pénztáraokból és a közgyámból állt. A segédszemélyzethez sorolódott a segédjegyző. A szolgaszemélyzet tagjai voltak a községi hadnagy vagy belrendőr, 2 kisbíró, 2 éjjeliőr-vezető tizedes, 4 éjjeliőr vagy bakter és egy takarító-fütő asszony. Az elöljáróság minden héten kedden és pénteken köteles volt ülést tartani. 1887-ben összetétele annyiban változott, hogy a jegyzők számát kettőre, a tanácsnokok számát nyolcra emelték és az elöljáróság tagja lett a községi vagy körorvos is. A segédszemélyzet bővült a szülésznővel és az állatorvossal. 1903-ban a segédszemélyzet egy írnokkal és a halottkémmel gyarapodott, a szülésznők száma pedig kettőre nőtt. A szolgaszemélyzet is bővült: 1903-tól 2 rendőr, 2 hivatalszolga, 1 községi útkaparó, 11 mezőőr, júliusban és augusztusban azután még 4 éjjeliőr szolgált a nagyközségben.