Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)

Változások 1876-tól 1945-ig

Változások 1876-tól 1945-ig A területszabályozásról szóló 1876. évi XXXIII. tc. értelmében Heves vármegyétől elszakadtak a tiszai alsó, a tiszai közép, a tiszazugi és részben a tiszai felső járás községei, valamint a gyöngyösi felső járásból Monostor község Kerekudvar pusztával együtt. Továbbra is Heves megyéhez tartozott a tiszai felső járás községei közül Tiszafüred, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaörs, Örvény és Szőllős. A tiszai járások többi községe és Monostor község Jász-Nagykun-Szolnok, a Dévaványához tartozó Cséfán puszta pedig Békés vármegyéhez került. A végleges területrendezést az 1877. évi I. tc. 2. § 17. pontja határozta meg, mely tételesen felsorolta a továbbiakban Heves megyét képező településeket. Az új, polgári szervezetű Heves vármegye területén megmaradt 114 községet 8 szolgabírói járásba osztották be. Rendezett tanácsú városok: Eger (megyeszékhely) és Gyöngyös. Tarnai felső járás: Bessenyő, Deménd, Dormánd, Szalók (Eger-), Erdőtelek, Szólát (Felső-), Abony (Füzes-), Kál, Kerecsend, Kompolt, Maklár, Tárkány (Mező-), Tállya (Nagy-). Tarnai közép járás: Debrő (Al- és Fel-), Detk, Domoszló, Nána (Felső-), Halmaj, Kápolna, Karácsond, Ludas, Markaz, Szent-Mária, Tófalu, Ugra, Vécs, Verpelét, Visonta. Tarnai alsó járás: Átány, Boconád, Bod, Erk, Heves, Kömlő, Méra, Nagy-Füged, Pély, Örs (Tarna-), Szent-Miklós (Tarna-), Vezekény, Visznek, Zaránk, Zsadány. Gyöngyös-pásztói járás: Apc, Csány, Ecséd, Fancsal, Hasznos, Hatvan, Hort, Pásztó, Püspöki-Szurdok, Szent-Jakab, Tar. Gyöngyös-patai járás: Adács, Atkár, Halász (Gyöngyös-), Püspöki (Gyöngyös-), Oroszi, Pata, Réde, Sár, Szűcsi, Tarján, Vámos-Györk, Veresmart. Mátrai felső járás: Balla, Derecske, Dorogháza, Erdőkövesd, Füzes, Istenmező, Ivád, Maconka, Mindszent, NagyBátony, Nádujfalu, Párád, Pétervásár, Recsk, Szuha, Váraszó. Mátrai alsó járás: Aranyos, Bakta, Bátor, Bekölce, Bocs, Csehi, Fedémes, Felnémet, Lelesz, Mikófalva, Sirok, Szajla, Szarvaskő, Szék, Szent-Domonkos, Szent-Erzsébet, Szúcs, Terpes. Tiszai járás: Köre (Kis-), Iván (Nagy-), Poroszló, Sarud, Füred (Tisza-), Halász (Tisza-), Igar (Tisza-), Nána (Tisza-), Örs (Tisza-), Örvény (Tisza-), Szőllős (Tisza-). Az 1877. december 20-21-én tartott vármegyei tisztújító közgyűlésen már csak 7 járásba választottak szolgabírót, ami a Mátrai alsó és Mátrai felső járás összevonását jelentette. Az 1886. évi XXII. tc., az úgynevezett községi törvény a községnek három változatát különböztette meg: - kisközség, - nagyközség, - rendezett tanácsú, majd 1930-tól megyei város (1929. évi XXX. tc. 37. §.). 17