Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)

Heves megye kialakulása és közigazgatási változásai 1876-ig

Rendezett tanácsú városok: Eger, Gyöngyös (Bene, Encs), Mezőtúr (Poó, Turpásztó). Ezek nem tartoztak a járási szolgabírák joghatósága alá. A járási beosztás megváltozása mindenesetre javított a községek helyzetén, hiszen a szolgabírói hivatal közelsége egyszerűbbé tette a falvak lakóinak az ügyes-bajos dolgaik elintézését, de a megyék területi aránytalanságainak a megváltoztatására is szükség volt. Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter 1873-ban törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz „A törvényhatóságok területének szabályozása és új beosztása" tárgyában, amely megközelítőleg azonos területű és népességű megyéket kívánt létrehozni. A javaslat Heves és Külső-Szolnok vármegyét is érintette volna oly módon, hogy Heves megyéhez hozzácsatolta volna a Jász kerületet és így létrejött volna egy Heves-Jász megye, KülsőSzolnok megyéhez került volna a Nagykunság, amiből megalakult volna Kun megye. Szapáry egy egyidejűleg benyújtott másik előterjesztésével arra törekedett, hogy a közigazgatási járások, a járásbíróságok és az adóhivatalok területe és illetékessége megegyezzen, s a járások számát 509-ről 370-re akarta volna csökkenteni. (A javaslat érdekessége, hogy a mai Magyarország területére 129 járást tervezett, ami majdnem megegyezik az 1949-es beosztással.)

1

5 Az akkori közfelfogás szerint túlságosan merész tervezetből nem valósult meg semmi. A magyar törvényhozás azt az álláspontot vallotta, hogy a „régi törvényhatóságokat, - egy ezredéves múlt alkotásait - egy nap alatt eltörölni, mint ezt Franciaország tette az ő provinciáival - nem lehet",

1

6 Utódjának, Tisza Kálmánnak a megyerendezése csak az elkerülhetetlen változtatásokat tartalmazta. Nem valósította meg a racionális területi beosztást, csak a legkirívóbb eseteket orvosolta. Az egyik legsikerültebb alkotása éppen Heves és Külső-Szolnok vármegye szétválasztása volt.

1

7 1874-ben Erk és Zaránk kisközségek szétváltak és mindkettő nagyközséggé alakult.

1

8 1

5 Stipta 177. 1

6 Ereky 100. 1

7 Benisch 11. 1

8 HMLIV-303/3. 8297/1874. 15