Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)
Heves megye kialakulása és közigazgatási változásai 1876-ig
Az 1863-ban kiadott helységnévtár a négy járásra osztott vármegye községeit az alábbiak szerint sorolja fel (zárójelben a községekhez tartozó puszták neve). 1 3 Gyöngyösi járás: Adács, Apcz (Kisjobbágyi pusztákkal), Atkár (Tass pusztával), Csány (Monostor és Kerekudvar pusztákkal), Ecséd, Fantsal, Gyöngyös (Bene és Ents pusztákkal), Gyöngyös-Halász, GyöngyösOroszi (Világos pusztával), Gyöngyös-Pata (Gyöngyös-Szurdoki pusztával), Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyös-Tarján (Fojzat pusztával), Hasznos (Alsó-, Közép- és Felső Huta pusztákkal), Hatvan (Sashalom, Kishatvan, Kis-Gombos, Nagy-Gombos pusztákkal), Hort, Nagy-Rhéde (Kis-Rhéde pusztával), Pásztó (Muzsla pusztával) Sár, Solymos, Szentjakab (Filimes pusztával), Szurdok-Püspöki, Szütsi, Tar, Vámos-Györk, Vörösmarth; Mátrai járás: Aranyos, Bakta, Balla, Bátony (Ivány, Tiribes, Kis Bátony pusztákkal), Bátor (Rosnyak, Kis-Bátor pusztákkal), Bekölcze, Bocs (Butaj, Villó pusztákkal), Bodony, Csehi, Deretske, Dorogháza (Dorog pusztával), Erdő-Kövesd, Fedémes, Felnémeth, Füzes, Isten-Mezeje (Szederkény pusztával), Ivád, Lelesz (Bolya pusztával), Matzonka (Lengyend pusztával), Mikolfalva (Ördögfalu pusztával), Mindszent, Nádujfalu (Tardonya pusztával), Párád (Ó-Huta pusztával), Pétervásár (Vezekény pusztával), Retsk (Lak pusztával), Sirok (Kőkút pusztával), Szajla, Szarvaskő, Szék (Posvár pusztával), Szentdomonkos (Tipászó pusztával), Szenterzsébet, Szuha (Szuhai-Huta pusztával), Szüts, Terpes, Váraszó; Tarnai járás: Al-Debrő (Balpüspöki pusztával), Atány (Szárazbő pusztával), Besenyő, Boczonád (Alatká pusztával), Detk (Nyiket, Tarnócza pusztákkal), Deménd, Domoszló, Dormánd, Eger, Eger-Salók, Erdőtelek, Erk, Fel-Debrő (Kigyós pusztával), Felső-Nánás, Füzes-Abony, Halmaj (Száraz pusztával), Heves (Csász pusztával), Kaál, Kápolna, Karácsond (Varjas pusztával), Kerecsend, Kompolt (Nagyút pusztával), Kömlő, Ludas, Maklár, Markasz, Mező-Tárkány, Nagy-Füged (Tarcsa pusztával), Nagy-Tállya, SzentMária (Dobi pusztával), Szolát, Tarna-Bod, Tarna-Eörs, Tarna-Méra, Tarna-Szent-miklós (Fogacs pusztával), Tófalu, Ugra, Vécs, Verpelét, Visonta (Csókás pusztával), Visznek (Vezekény pusztával), Záránk, Zsadány (Zsadánhát, Cselőháza pusztákkal); Tisza járás: Alattyán, Besenszög, Bura, Csépa, Czibakháza, Derzs, Déva-Ványa, Eörvény, Fegyvernek, Fókoru, Földvár (Gyalu, Varsány pusztákkal), Hidvégh, Igar, Inoka, Istvánháza, Kenderes (Bánhalma, Kakat pusztákkal), Keötelek, Kis-Köre (Várfenek pusztával), Kürt, Mező-Tur (Póó, Turpásztó pusztákkal), Mizse, Nagy-Iván, Nagy-Kürü (Szászberek pusztával, Nagy-Rév, Pély (Hatrongya pusztával), Poroszló (Magyarad pusztával), Roff (Gyenda pusztával), Sarud, Sass, Süly (Kürth pusztával), Szajól, Szelevény, Szent-Iván, Szent-Imre (Gacsa, Szentgyőrgy, Katymár pusztákkal), Szolnok (Derzsigát, Szánda pusztákkal), Szög, Szőlős, Taskony, Tisza-Abád, Tisza-Beő, Tisza-Eörs (Eörsi pusztával), Tisza-Füred (Domaháza, Kócs pusztákkal), Tisza-Kalász, Tisza-Nána, Tisza-Püspöki, Tisza-Szalók (Tomaj pusztával), Török-Szentmiklós (Bala, Tenyö, Kengyel, Martfű, Szakállos, Szent-tamás pusztákkal), Ugh, Várkony (Jenő pusztával), Vezseny. Ebben az időszakban egy változás történt, ami a megye területét érintette, a Déva-Ványához tartozó Csudaballa puszta 1867. február 6-tól átkerült a Békés megyei Gyoma községhez. 1 4 Az 1867-es kiegyezést követően, a polgári államberendezkedés megindulása után ismét előtérbe került a vármegyei törvényhatóságok területi beosztásának reformja. A megyék eltérő nagysága, a hagyományosan kialakult megyehatárok, a nagy kiterjedésű szolgabírói járások, amelyek nem a közlekedési, hegy- és vízrajzi viszonyok figyelembe vételével alakultak ki, szinte állandóan napirenden tartották a megyerendezés kérdését. Az 1870. évi XLII. tc. értelmében megváltoztatták a vármegye 1 3 Az ezután következő minden járási beosztásnál - egészen az adattárig - a földrajzi neveket abban a formában adom közre, ahogyan azok az adott esztendő korabeli kimutatásaiban szerepelnek. 1 4 HML IV-253/4. 19. 13
