Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)

Bevezetés

Bevezetés Jelen kötet megírásának az ötletét a mindennapos levéltári munkám során előforduló iratkeresések nehézségei adták. Több alkalommal megtörtént, hogy egy község járási hovatartozását az adott évben nem tudtuk, vagy nem volt köztudott, hogy a község melyik körjegyzőséghez tartozott. A helységnévtárak természetesen adtak segítséget, de nem minden esetben. így merült fel a gondolata egy olyan kézikönyv megírásának, amely Heves megye területének és a közigazgatási beosztásának a változásait tartalmazza. Korszakhatárnak azért választottam az 1876-os esztendőt, mert Heves és KülsőSzolnok kettős vármegyéből akkor alakult meg az önálló Heves vármegye. Az elkészült segédlet két részből tevődik össze. Az első részben előbb röviden áttekintem Heves vármegye középkori kialakulását és a törvényhatóság területét érintő igazgatási átszervezéseket 1876ig, majd részletesebben sorra veszem az 1876-1945, az 1945-1950 közötti és a tanácsrendszer korabeli (1950-1990) területi közigagzatási változásokat. E nagyobb időrendi egységeken belül tematikusan csoportosítva tárgyalom a megye egészét, a járásokat, valamint a városokat és községeket illető átalakulásokat. A második rész a „Települések adattára", amelyben - összhangban munkám fentebb jelzett inspirációjával - az 1950 után, azaz jelenleg is Heves megye területén fekvő városok és községek közigazgatási és territoriális változásait a települések mostani hivatalos nevének szoros abc rendjében adom közre. A mai név után az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1898 utáni működését megelőző, 1890. évi helységnévtár szerinti elnevezéseket is megadom, azután minden egyes településnek a járási beosztási változásait és közigazgatási jogállásait (pl. kis- vagy nagyközség, körjegyzőség, közös tanácsú község) írom le 1876-tól 1990-ig. A hatósági jogkörök változásával csak a tanácsi korszakban foglalkoztam, előtte ugyanis gyakorlatilag majdnem minden ügyben a járási főszolgabíró, illetve főjegyző volt az első fokú hatóság. Az egyes hatósági jogkörök csak a tanácsi korszak második felében, az 1970-es évektől kezdődően kerültek községi hatáskörbe. Közülük - levéltári tapasztalat alapján - elsősorban az iparhatósági és építésügyi hatósági jogkörök községekre történő átruházásának az időpontját volt érdemes kigyűjteni. Az anyakönyvi kerületek beosztásának változásairól 1974-ben már készült egy kiadványunk (Heves megye anyakönyvi kerületei. Összeállította: Bertha József, szerk.: Kovács Béla. Eger, 1974.), de az 1974 utáni változások miatt célszerűnek láttam ezeket is feltüntetni az adattárban. A célom az volt, hogy egy olyan segédlet készüljön Heves megyéről, amely annak minden lényeges közigazgatási és területváltozását tartalmazza. Bízom benne, hogy levéltárosok, kutatók és a közigazgatásban dolgozók számára egyaránt hasznos lesz ez a kézikönyv. 9