Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának iratai 1956–1989 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 9. (Eger, 2002)
Az iratok levéltári rendje és kutatási módja
Az iratok levéltári rendje és kutatási módja Az MSZMP KB Titkársága határozatai értelmében a helyi pártarchívumok munkájának tudományos-módszertani irányítását az MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma látta el. Ez, mint Központi Pártarchívum az MSZMP iratok rendezésének kérdését 1980-ban tűzte napirendre. A megyei archívumvezetők 1980 novemberi országos értekezletén olyan döntés született, hogy - a korábbi kompromisszumos állásponttal szemben - az MSZMP iratanyagát levéltári szakmai szempontból rendezni kell. Abban is megállapodtak, hogy a rendezést elsődlegesen az ún. strukturális-kronológiai elv szerint kell elvégezni. A rendezés egységesítéséhez és megkönnyítéséhez hamarosan egy rendezési séma is készült. Az MSZMP elkülönült levéltári hálózatában számos sajátos szakmai elem halmozódott fel. Ezek közé tartozik a többi hazai levéltárban alkalmazott terminológiától eltérő fogalmak használata. A fondok anyagát nem állagokra, hanem fondcsoportokra - később csoportokra azon belül őrzési egységekre tagolták. Őrzési egységen azt a legkisebb levéltári (tehát nem raktári) egységet értették, amelyet az iratok ügyköri, tartalmi, tárgyi, típus vagy szerzők szerinti összetartozása alapján, továbbá földrajzi, kronológiai szempontok szerint alakítottak ki. Az őrzési egységek kialakításával az iratoknak az iratkezelés során keletkezett nyilvántartási számai (iktatószám, irattári tételszám) használhatatlanná váltak, így a korabeli nyilvántartások nem is kerültek be a pártarchívumokba. Az archívumi rendezés során (fond)csoportonként őrzési egység-leltár, a választott vezető szervek jegyzőkönyveiről pedig napirendi jegyzék készült. Az MSZMP hatalmi struktúrájának, hierarchiájának megfelelően megkülönböztettek fondszintü, csoportszintű és őrzési egység-szintű pártszerveket és -szervezeteket. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága fondszintü pártszerv volt, melyen belül az alábbi csoportokat alakítottak ki: 1. Pártértekezletek 2. Pártbizottsági ülések 3. Végrehajtó bizottsági ülések 4. Revíziós bizottság 5. Fegyelmi bizottság 6. Pártépítési munkabizottság 7. Agitációs és propaganda munkabizottság 8. Gazdaságpolitikai munkabizottság 9. Ifjúsági munkabizottság 10. Titkári iratok 11. Párt- és tömegszervezetek osztálya 12. Propaganda és művelődési osztály 13. Ipari osztály 14. Mezőgazdasági osztály 15. Gazdaságpolitikai osztály 16. Közigazgatási és adminisztratív osztály 17. Pártgazdasági és ügykezelési osztály 18. Archívum A testületi ülések (1-9. csoport) őrzési egységei - lényegében az ülések jegyzőkönyvei - kronologikus rendben követik egymást, s a raktári jegyzékek az ülések napirendi pontjait is tartalmazzák. A 10-18. csoport őrzési egységei az 1980-ban készült rendezési séma ajánlása alapján (ügykörök, s azon belül kronologikus sorrend) követik egymást. Az őrzési egységek számozása - az ügykörök megjelölése, illetve elkülönítése nélkül - minden csoportban 1-gyel kezdődik, s folyamatosan halad. A teljes fond közelmúltban lezárult rendezése a pártarchívumi rendezési elveket következetesen végigvitte, meghagyva az irategyüttes sajátos terminológiai kifejezéseit is. Kutatni az itt közlésre kerülő repertórium és raktári jegyzékek segítségével lehet. A betűrendes névjegyzékek, személynév mutatók esetében azonban az 1995. évi LXVI. törvény 24. §-a, illetve annak módosításai alapján nem publikáljuk a teljes személyneveket, azokhoz a megfelelő engedéllyel rendelkező kutatók a levéltár belső használatú segédletei révén férhetnek hozzá. Az egykori pártarchívumi iratok fondfőcsoport besorolásáról jelenleg is szakmai vita folyik, melyben levéltárunk még nem foglalt állást. így az iratok jelzete a következőképp adható meg: Heves Megyei Levéltár (HML) MSZMP Heves Megyei Bizottsága Archívuma 22. fond ... csoport... őrzési egység 12