Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-1 /b Közgyűlési iratok lapszélén található az eszmei szám, mellette a jegyzőkönyvi lapszám, középen a tartalomkivonat, a bal oldali lapszélen az irat kelte és tényleges elhelyezési száma. d) Az 1762-1837. évekre vonatkozó összes személynév- (620-645. raktári szám) és helynévmutatók (665-679. raktári szám), valamint az 1762-1786. évi materiális indexek (697-698. raktári szám) valójában csak időrendes elenchusok. Az 1790., 1796-1837. évi materiális mutatók a hivatkozott személyek, helynevek és tárgyas vezérszók betűrendjében közlik az irat tényleges számát, a rövid tartalomkivonatot és jegyzőkönyvi lapszámot. Még abban az esetben is csak a jegyzőkönyv lapszámát adják meg, ha a jegyzőkönyv egyetlen lapján 5-6 különböző tárgyú bejegyzés található. Az 1837. év végéig tehát az egyes jegyzőkönyvi bejegyzések még nem rendelkeznek „cikkszámmal". Mind az iratszámok, mind a jegyzőkönyvi lapszámok évenként 1 -gyei kezdődnek és az év végéig megszakítás nélkül, folyamatos számsorban felölelik mind a köztárgyú, mind a törvénykezési tárgyú iratok számait. e) Az 1838-1842. években minden tárgy külön-külön megkapja a jegyzőkönyvben a maga „cikkszámát" vagyis bejegyzési számát, s ha erre a tárgyra vonatkozóan iratok is vannak, akkor az iratok felső és alsó lapszegélyén a jegyzőkönyvi cikkszámot tüntetik fel. így a jegyzőkönyvi cikkszám egyúttal irat-elhelyezési szám is. Külön iratszám nincs, illetve az iratok felső lapszegélyén látható cikkszámot változatlanul ráírják az alsó lapszegélyre is, iratelhelyezési számként. Láttuk, hogy 1838-1842 között már külön kötetekbe kötik a köztárgyak (közgyűlés) és a törvényszékek jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyvek oldalszámozása egy éven belül folyamatos, de cikkszámozása nem az év elején 1-gyel kezdődő cikkszámsort kapnak a köztárgyak, majd külön a törvényszéki bejegyzések is. A névmutatók előbb a köztárgyak cikkszámait közlik, majd utánuk újból 1-gyel kezdve a törvényszéki cikkszámokat, de sajnos nem tüntetik fel, hogy most köztárgyú, majd pedig törvényszéki cikkszámot adtak-e meg. Ez bizonytalanná teszi az iratok, jegyzőkönyvi bejegyzések kikeresését. Ezért a névmutató minden bejegyzésénél meg kell vizsgálni, hogy most az első számsorból vagy a második számsorból írtuk-e ki a kérdéses cikkszámot. Megjegyzendő még az is, hogy az 1838-1842 közötti törvénykezési iratokat kiemelték a közgyűlési iratok közül, s cikkszámaik sorrendjét érintetlenül hagyva a IV-9/b jelű „Törvényszéki ügyviteli iratok" című állagban helyezték el. f) Az 1843-1846. években megmarad ugyan a cikkszámozás, a cikkszámot is felírják az irat felső lapszegélyére, de az alsó lapszegélyen újból alkalmazzák az iratkezelési számot, iratszámot is. Az iratok az alsó iratszámok sorrendjében vannak elhelyezve. A névmutatókból tehát e négy évben ismét a mutató bal lapszéléről kell kiírni az iratszámot (figyelmen kívül hagyva a cikkszámét, mivel ennek kiírása az iratok kikeresése során zavart okozhat). A jegyzőkönyvi bejegyzés megtalálható az oldalszám segítségével. Megjegyzendő, hogy a törvényszéki ügyviteli iratok a közgyűlési iratok után vannak bedobozolva. g) Az 1847-1849 közötti évek közgyűlési névmutatói csak a köztárgyú jegyzőkönyvekre és a közgyűlési iratokra vonatkoznak, de nem utalnak sem a 40