Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-1 /b Közgyűlési iratok ad hoc bizottságok vagy megbízottak részére adott instrukciók, követi utasítások, nemesi insurrekciók szervezése, árszabások, pestisjárvány megfékezése stb. tárgyában tett intézkedések és jelentések, nemesi árvák vagyonszámadásai stb. A XVIII. század második felében kialakultak a kisebb hatáskörű megyei szervek saját külön iratsorozatai, így a közigazgatási iratok közé egyre inkább csak a congregatiók előtt elintézett iratok kerültek. A kezdetben minden levéltári irományt magában foglaló nagy gyűjtemény a XVIII. század második felében kifejezetten közgyűlési iratsorozattá vált. A kancellária helyett egyre inkább az 1723. évi országgyűlés által életre hívott helytartótanács küldi a rendeletek tömegét, sokszor nyomtatott formában. Minthogy a gyűlések hatásköre kiterjed az igazságszolgáltatás peren kívüli ténykedéseire, valamint a hiteleshelyi működés területére is, ezért a peren kívüli jogszolgáltatás irataival, sőt ritkán periratokkal is találkozunk itt, különösen olyan esetekben, amikor a más, felsőbb hatóságoktól kísérőlevéllel visszaérkezett percsomót nem tették vissza a befejezett perek közé. 1790 után ismét lényegesen változik az anyag mondanivalója. Most már főleg beadványokat találunk itt. Nemcsak a kormányszékek, társhatóságok, magánfelek küldik ezeket, hanem a közgyűlés és kisgyűlés a saját alárendelt hatóságaitól is rendszeresen nagy tömegű jelentést kap. A megyei kancellária ebben az időben már jegyzőkönyvi kivonatok alakjában, írásban is kiadja az alárendelt hatóságoknak, elsősorban a járási szolgabíráknak a gyűléseken nekik megfogalmazott rendelke­zéseket. A megyegyűléseken kapott rendeletekre válaszként nagy számban futnak be - persze csak rengeteg sürgetés után - a későbbi gyűlésekre a szolgabírák tudósításai, jelentései. A megye tisztviselőinek - első és másodalispán, jegyzői hivatal, levéltár, árva­választmány, annak jegyzője, procuratoriae praeses (pertárnok), kancellisták, főszolgabírók, alszolgabírák, esküdtek, ügyészi hivatal, főadószedői hivatal, járási partikuláris adószedők, számvevői hivatal, beszállásolt katonaságra ügyelő polgári biztosok, fő- és tiszteletbeli orvosok, járási seb- és állatorvosok, vármegye bábája, mérnöki hivatal, selyeminspektor, udvari kapitány (fogházfelügyelő) - teendőit és a megyegyüléseken való érintkezés módját az 1831. évi vármegyei ügyviteli szabály­zat szabta meg (1831. évi 172. számú irat). A XIX. század első felében tehát a közigazgatási iratok tárgya megegyezik a közgyűlési és kisgyülési jegyzőkönyvek tárgyaival, de az iratok lényegesen több adatot szolgáltatnak a jegyzőkönyvek adatainál. Igen sok, csupán tudomásul vett felsőbb rendeletet a gyűlésen történt kihirdetés, és indorsálás után nem vezettek be a jegyzőkönyvbe. Gyakran előfordul, hogy ha szerepel is az irat tárgya a jegyzőkönyvben, ott ez a tárgy csak kivonatosan, tömören van kifejezve, s inkább a tárgyban hozott határozat nyer bővebb kifejtést. A beadvány érdemi mondanivalóját az irat tartalmazza. A közigazgatási iratokat és a jegyzőkönyveket tehát együtt kell használni. 38

Next

/
Thumbnails
Contents