Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-1 /b Közgyűlési iratok ad hoc bizottságok vagy megbízottak részére adott instrukciók, követi utasítások, nemesi insurrekciók szervezése, árszabások, pestisjárvány megfékezése stb. tárgyában tett intézkedések és jelentések, nemesi árvák vagyonszámadásai stb. A XVIII. század második felében kialakultak a kisebb hatáskörű megyei szervek saját külön iratsorozatai, így a közigazgatási iratok közé egyre inkább csak a congregatiók előtt elintézett iratok kerültek. A kezdetben minden levéltári irományt magában foglaló nagy gyűjtemény a XVIII. század második felében kifejezetten közgyűlési iratsorozattá vált. A kancellária helyett egyre inkább az 1723. évi országgyűlés által életre hívott helytartótanács küldi a rendeletek tömegét, sokszor nyomtatott formában. Minthogy a gyűlések hatásköre kiterjed az igazságszolgáltatás peren kívüli ténykedéseire, valamint a hiteleshelyi működés területére is, ezért a peren kívüli jogszolgáltatás irataival, sőt ritkán periratokkal is találkozunk itt, különösen olyan esetekben, amikor a más, felsőbb hatóságoktól kísérőlevéllel visszaérkezett percsomót nem tették vissza a befejezett perek közé. 1790 után ismét lényegesen változik az anyag mondanivalója. Most már főleg beadványokat találunk itt. Nemcsak a kormányszékek, társhatóságok, magánfelek küldik ezeket, hanem a közgyűlés és kisgyűlés a saját alárendelt hatóságaitól is rendszeresen nagy tömegű jelentést kap. A megyei kancellária ebben az időben már jegyzőkönyvi kivonatok alakjában, írásban is kiadja az alárendelt hatóságoknak, elsősorban a járási szolgabíráknak a gyűléseken nekik megfogalmazott rendelkezéseket. A megyegyűléseken kapott rendeletekre válaszként nagy számban futnak be - persze csak rengeteg sürgetés után - a későbbi gyűlésekre a szolgabírák tudósításai, jelentései. A megye tisztviselőinek - első és másodalispán, jegyzői hivatal, levéltár, árvaválasztmány, annak jegyzője, procuratoriae praeses (pertárnok), kancellisták, főszolgabírók, alszolgabírák, esküdtek, ügyészi hivatal, főadószedői hivatal, járási partikuláris adószedők, számvevői hivatal, beszállásolt katonaságra ügyelő polgári biztosok, fő- és tiszteletbeli orvosok, járási seb- és állatorvosok, vármegye bábája, mérnöki hivatal, selyeminspektor, udvari kapitány (fogházfelügyelő) - teendőit és a megyegyüléseken való érintkezés módját az 1831. évi vármegyei ügyviteli szabályzat szabta meg (1831. évi 172. számú irat). A XIX. század első felében tehát a közigazgatási iratok tárgya megegyezik a közgyűlési és kisgyülési jegyzőkönyvek tárgyaival, de az iratok lényegesen több adatot szolgáltatnak a jegyzőkönyvek adatainál. Igen sok, csupán tudomásul vett felsőbb rendeletet a gyűlésen történt kihirdetés, és indorsálás után nem vezettek be a jegyzőkönyvbe. Gyakran előfordul, hogy ha szerepel is az irat tárgya a jegyzőkönyvben, ott ez a tárgy csak kivonatosan, tömören van kifejezve, s inkább a tárgyban hozott határozat nyer bővebb kifejtést. A beadvány érdemi mondanivalóját az irat tartalmazza. A közigazgatási iratokat és a jegyzőkönyveket tehát együtt kell használni. 38