Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

1V-409—410 Egri ós gyöngyösi járás föszolgabírájának iratai IV-409 EGRI JÁRÁS FÖSZOLGABÍRÁJÁNAK IRATAI 1895-1950 Történeti áttekintés A vármegyei törvényhatóság területe járásokra oszlott. Egy-egy járás több községet foglalt magában. A vármegye egy-egy járás kis- és nagyközségeinek közvetlen felügyeletét és ellenőrzését a főszolgabíró útján gyakorolta. A törvényhatóság rendeleteit az alispán általában a főszolgabíró útján intézte a községekhez, és ezek a törvényhatósággal szintén az ő útján érintkeztek. A vármegye felügyeleti és ellenőrző hatáskörében a főszolgabírónak jelentős befolyása volt a községek önkormányzati működésére. Közvetlenül irányította a községi szervezet megújítását. Kitűzte a képviselő-testület választását, jelölte az elöljárók legnagyobb részét, elnökölt a képviselő-testület és az elöljárók megválasztásán. A virilisek jegyzékét megállapította. A képviselő-testület választott részének választását is ő készítette elő. A képviselő-testület határozatait véleményezte. A községi tisztújító szék elnöke a főszolgabíró volt. A tisztviselők felett felügyeleti jogot gyakorolt. Köteles volt évente megvizsgálni a községek ügyvitelét, pénz- és vagyonkezelését. Az egyes községekben, bizonyos időszakokban panasznapokat tartott. Igazgatási vonatkozásban az alsó fokú közigazgatás tulajdonképpen a főszolgabíró és a községek egymást szorosan kiegészítő együttműködéséből állt. A főszolgabíró tehát alsó fokú általános közigazgatási hatóság, rendkívül kiterjedt hatáskörrel. A belügyi igazgatás terén különösen széles és lényeges hatáskörrel rendelkezett. Elsőfokú anyakönyvi hatóság volt. Azokban a kis- és nagyközségekben, amelyekre a rendőrség működése nem terjedt ki, a főszolgabíró volt az elsőfokú rendőrhatóság. Hatósága alá tartozott a csendőrség, amely a karhatalmat adta rendeleteinek végrehajtásához. A járás területén politikai gyűlést csak a főszolgabíró előzetes engedélye alapján lehetett tartani. A bejelentett külföldiekről nyilvántartást vezetett. Engedélyezte a sajtótermékek terjesztését, a mozielőadásokat. Utakat jelölt ki, közlekedésre felügyelt. Tüzrendészeti szempontból ellenőrizte az épületeket, egyéb létesítményeket. Gondoskodott a községi tűzoltók megszervezésének ellenőrzéséről. Lőfegyver, lőszer tartására ő adhatott engedélyt. Építési engedélyt ő adhatott. Előadásokat, táncmulatságokat ő engedélyezett. Közegészségügy terén is széles hatáskörrel rendelkezett. Szegénysegélyezési kérdésében döntött. 262