Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-1 Heves és Külső-Szolnok Vármegye Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyvei és iratai szolgálatok: birtokba iktatás, határjárás, az adóösszeírásban, kivetésben, beszedésben történő közreműködés, nemesek összeírása nemesi felkelés céljára, rendészet stb. A szolgabírákat a XV. század törvényei szerint a tekintélyesebb és jómódú középbirtokos nemesek közül kellett választani. A terhes hivatal elvállalására a törvények (1435:2. tc., 1486:9. tc.) bírság mellett kötelezték a megválasztott nemeseket. Jövedelmük elsősorban a bírságokból nekik járó rész volt. Egyéb eljárásaikért külön díjazásban részesültek. Az örökös jobbágyság korában fontos szerepük lett jobbágyügyekben: jelen voltak az úriszékeken, ők bonyolították az ún. jobbágyköltöztetéseket, ők szerezték vissza az engedély nélkül eltávozott jobbágyokat. Heves megye a XVII. század végétől négy járásra oszlott, a Gyöngyös, a Mátra, a Tarna és a Tisza járásra. A járásokban a XVIII. században kialakult a szolgabírói ítélőszék (forum iudlium), melyen polgári peres ügyekben 3000 forintig ítélkezhettek. Kihágásokért 12 forintig terjedő pénzbüntetést vagy nemteleneknél 12 botütést szabhattak ki. 1778-tól folyamatosan találkozunk az alszolgabírói tisztséggel is. Az intézmény az 1848^19-es szabadságharc leverése után is fennállt. 18