Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-301 Heves és Külső-Szolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai hatósághoz intézett rendeleteit is. Rendelkezett a megyei karhatalommal. Ellenőrizte a megye pénztárát. A közgyűlés és az alispán előadói általános közigazgatási ügyekben a vármegyei jegyzők és aljegyzők, vezetőjük a főjegyző, aki az alispán első előadója és állandó helyettese volt. A tisztiügyész volt a törvényhatóság jogtanácsosa. Az 1870-es törvény szerint a törvényhatóság felsőfokon hivatalból gyámja és gondnoka a területén levő valamennyi árvának és gondnokoltnak. Ezek vagyonának kezelését végezte az árvaszék, melynek elnöke és két ülnöke volt, tagjai a tisztiügyész, a számvevő, egy jegyző és a közgyám. A központi tisztviselők közé tartozott a főorvos, a főmérnök, a levéltárnok és az állatorvos. A központi tisztviselők a községek irányítását a járások élén álló szolgabírákon s a melléjük beosztott szaktisztviselőkön keresztül intézték. A járás első tisztviselője a főszolgabíró, beosztottai a szolgabírók, írnokok stb. A főszolgabírót a közgyűlés választotta, utasításait az alispántól kapta. A fond azért zárul 1875-ban, mert az 1876: 66. tc. elválasztotta egymástól Heves és Külső-Szolnok vármegyét. 1872. január 23-án Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt alakult meg Heves és Külső-Szolnok vármegyében az új törvényhatósági bizottság. Alispán Isaák László, főjegyző Zalár József, első aljeyző Szederkényi Nándor, másod aljegyző Szinóczius Gusztáv, főügyész Eiszenmann János, főpénztárnok Okolicsányi József, alpénztárnok Bozsik János, főszámvevő Lenkey Károly, alszámvevő Babócsay György, első főorvos dr. szentkirályi Kázmér, másod főorvos dr. Schreiber Lőrinc, első mérnök Kubik Endre, másod mérnök Timon Bertalan, az árvaszék elnöke Lipcsey Péter lett. Az 1872. január 27-én tartott közgyűlés választott levéltárnokot Hodermarszky Antal személyében. A jegyzőkönyvi bejegyzések a gyűlések időrendjében, év elején 1-gyel kezdődőjegyzőkönyvi iktatószámok sorrendjében következnek egymás után. Az 5-8. raktári számú nyilvántartási jegyzőkönyv (tulajdonképpen iktatókönyv) végén betűrendes mutatókönyv közli a jegyzőkönyvi iktatószámokat. Irattári rendszer, kutatási mód Raktári jegyzék 1. Közgyűlési jegyzőkönyvek 2. Közgyűlési jegyzőkönyvek 3. Közgyűlési jegyzőkönyvek 4. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1872 1873 1874 1875 1872 1873 1874 1875 5. Nyilvántartási jegyzőkönyv és mutatókönyv 6. Nyilvántartási jegyzőkönyv és mutatókönyv 7. Nyilvántartási jegyzőkönyv és mutatókönyv 8. Nyilvántartási jegyzőkönyv és mutatókönyv Terjedelem: 0,33 ifm kötet 188