Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-11 Heves és Külső-Szolnok Vármegye Rögtönítélő Bíróságának iratai IV-11 HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE RÖGTÖNÍTÉLŐ BÍRÓSÁGÁNAK IRATAI 1800-1854 Történeti áttekintés Az 1723. évi 73. tc. 2. §-a alapján minden megye pallosjoggal rendelkezett, vagyis halálos ítéletet is hozhatott. Ha a megye területén a közbiztonságot veszélyeztető büntettek - gyilkosság, fegyveres rablás és útonállás, gyújtogatás stb. elharapóztak, akkor az uralkodótól rögtönítélő törvényszék (judicium statarium, „mostan büntető" vagy „talponálló" törvényszék) felállítását is kérhette és rendszerint meg is kapta. Ennek működését királyi és helytartótanácsi rendeletek szabályozták. Ezek közül a rendelkezések közül 1800-tól 1841-ig több megtalálható az iratok között, pl. az 1803. és 1837. évi uralkodói hirdetmény és rendelet. A rögtönítélő bíróság ítéletét felterjesztették a helytartótanácshoz, s ennek válaszát a közgyűlési iratok közé lajstromozta ugyan a levéltár, mégis a 25 statáriális ügyet később külön gyűjtötték. Egy különálló iraton az elítéltek nevét is feljegyezték. Az ügyek aktái az ítéletek mellett vizsgálati jelentéseket, tanúvallomásokat, olykor kárjegyzékeket is tartalmaznak. Kutatási mód Az iratokról 1980-ban utólagos lajstrom készült, 1-14. számkeretben, konkordanciában a halálra ítéltek régi névjegyzékével. A kutatás az utólagos lajstrom segítségével végezhető. Raktári jegyzék 1. Iktatott iratok és utólagos lajstrom 1800-1854 Terjedelem: 0,14 ifm irat 133